Archívum

Anton Smith írta:Tulajdonságok:
Erő: 5
Ügyesség: 5
Állóképesség: 5
Modor: 9 (+3 2-es kor miatti pontból)
Megjelenés: 9
Észlelés: 5
Intelligencia: 9
Reflex: 9
Szerencse: 3
Lélekjelenlét: 6

Elosztható 62 pont
Összesen 65 pont (3 + pont elhasználva)

Előnyök:
Étkezés (1 pontos Előny)
Kis alvásigény (1 pontos Előny)
Ghoul előélet (1 pontos Előny)
Kellemes hang (2 pontos Előny)
Gyógyító érintés (1 pontos Előny)
Kétkezesség (1-pontos Előny)

7 pont

Hátrány:
Vágyódás az ártatlanra (2 pontos hátrány) (+1 SZEP, +1- 2es KOR MIATTI PONTBÓL TÖRÖLVE)
Hűvös szellő (1 pontos Hátrány)
Fagyos érintés (1 pontos Hátrány)
Szentségtelen kisugárzás (2 pontos Hátrány) (+2-2es kor MIATT PONTBÓL TÖRÖLVE)
Tehetségtelenség (1 pontos Hátrány)

7 pont, ebből 4 törölve, 4 + pont

Hátterek:
Anyagi háttér: 5 (4 + 1 2es kor miatti pontból)
Csatlósok: 3 (2+1 2es kor miatti pontból) (lásd előtörténetben)
Kor 2:
Státusz: 2. szint: Tisztelt: Ancilla (+2 2es kor miatti pontból)
Nyáj: 1 szint (3 kehely) (Lásd előtörténetben)
Befolyás: 2 (+1 2es kor miatti pontból)

Összesen 15 pont 5 + pont

Képességek (Opcionális):

Humán tudományok: 1
Természettudományok: 1
Pénzügy:4
Jog:2.
Irányítás:4.
Éberség:3.
Empátia:4.
Kézitusa: 4.
Kitérés: 4.
Megfélemlítés: 4.
Rászedés: 4.
Illemtan: 2.
Közelharc: 4.
Lopakodás: 4.
Nyelvismeret: 4. (+8 nylev)
Diplomácia: 3.
Intrika: 4.
Harácsolás: 4.

Elosztható 35 pont

Összesen 60 pont (+15 pont elhasználva)

Misztikus Képességek (Diszciplínák):

Jelenlét: 4(+2 SZEP)

Uralom:4(+2 SZEP)

Fantazma:4(+2 SZEP)

Elosztható 8 pont
Összesen 12 pont ( + 4 pont elhasználva)

3+4+5+15+4= 31 plusz pontot használtál el.
15+25=40 plusz popntot oszthatsz szét.
Maradt még 9

Ha jól számoltam, akkor így állunk.

A Paradoxon Ura írta:

Anabelle Leroi írta:Név: Anabelle Leroi

Koncepció: A Leroi logisztikai és szállítmányozási részvénytársaság tulajdonosa, főrészvényese. Számtalan vállalkozásban érdekelt.


Misztikus képességek megreformálva, a 2 SZEP máshvá osztva (az előző mivel holtfáradt voltam, vissza lett rakva a régi, sajnálom l.

Üdv

Anton mit jól látod jól láttam én azt csak a nem jó cucclimuclit rakta vissza a "kis" drága

Akkor most már csak Banya éjszakai fröcsögésére várunk még, meg a MARADÉK 9 Pontod elosztására.

Egyébként lehet négy Misztikus Képességed a kikukázott ÁRNYJÁRÁS helyett talán a FÁTYOL is megtenné

A Paradoxon Ura írta:

Anabelle Leroi írta:Név: Anabelle Leroi

Koncepció: A Leroi logisztikai és szállítmányozási részvénytársaság tulajdonosa, főrészvényese. Számtalan vállalkozásban érdekelt.


Misztikus képességek megreformálva, a 2 SZEP máshvá osztva (az előző mivel holtfáradt voltam, vissza lett rakva a régi, sajnálom l.

Üdv

Anton mit jól látod jól láttam én azt csak a nem jó cucclimuclit rakta vissza a "kis" drága

Akkor most már csak Banya éjszakai fröcsögésére várunk még, meg a MARADÉK 9 Pontod elosztására.

Egyébként lehet négy Misztikus Képességed a kikukázott ÁRNYJÁRÁS helyett talán a FÁTYOL is megtenné

Vasorrú Banya írta:Ez elsőre fel sem tűnt:

Az, hogy valóban Charlotte volt az anyám, nem kérdéses, de hogy Claude az apám lenne? Az már igen. Nos, hogy hogyan, nem tudom, de 1764 január 13-án megszülettem, először.

Miért kétséges hogy Claude az apja...ha már kétséges.
Aztán meg .. az ölelést nem nevezhetjük születésnek ha erre gondoltál.... ezek emberi mércék gondolatok hogy ahalálból visszajőve az egy kapott lehetőség egy élet...nos EZ NEM ! Ez csak egy lét...forma. Létezik a vámpír de nem él...


egy fülig szerelmes ghoul, aki az életemet köszönhette nekem?

... nem az életét köszönhette nekem ?


..De ahogyan jöttem rá és ismertem meg egyre jobban a hatalmat,

De ahogy ráéreztem egyre inkább a hatalom ízére....

***

Nos ennyi... s a megfáradt csontos ujjak közül kihullik a lúdtoll. A Banya kis mosollyal áll fel kecskelábú asztalkájától. Karjába veszi Reményt a szénfekete sárgaszemű dorombolót és elnyúlnak a friss szalmával kitömött ágyon.
Ébredj testvér leszállt a nap !! Eredj utadra míg időd engedi s nem jő egy erősebb ki létedre tör... Szövögess alakíts s konspirálj kedvedre !

Jó mulatást !!!!!

Erica Fadde írta:Üdv!
Nem éppen kedves, de vitathatatlanul nagymesterünktől (igen, Ted) azt a feladatot kaptam, hogy pásztázzam át az adataidat, és kritizáljalak meg ahol kell. Nos, holnaptól próbálok eleget tenni a kérésének, bár gyors munkát nem ígérek, alaposat viszont annál inkább (legalábbis törekszem majd rá^^). Persze még nyugodtan dolgozz rajta, amiket hozzá akarsz tenni, tedd csak!
További jó munkát és szórakozást nálunk: Erica

Erica Fadde írta:Na, akkor kezdeném is, először a pontozásoddal (aminek nincs sok értelme, de azért legyen itt, a formaságok miatt)^^

Tulajdonságok: első ránézésre rendben van, még másodikra is. Az alacsony Szerencsével még lehetnek gondjaid, például kijátszott, mese közbeni lopásnál egyszerűen lebukik, mert peches napja van... ha esetleg marad szep-ed, erre tehetnél egyet. A Modor pedig ha jól látom koncepció

Előnyök/Hátrányok: 6 pont értékben vettél fel előnyöket, szóval +1 pontot nyertél a Hátterekhez vagy Adományokhoz.

Hátterek: még 8 felhasználható pont.

Nehéz eset vagy... ilyen sztorival tényleg nincs sok lehetőség pontozgatásra. Esetleg Rejtőzés hátteret ajánlanék, ha már ott lappang a bűnöző (zsebtolvaj) benne, ez elég előnyös lehet.

Más: ha jól vettem ki, még nem esett át az első átalakuláson, csak közeledik hozzá, de javíts ki, ha tévedek Ennek ellenére kidolgozhatnád a különleges adományait, amiket később használni fogsz.

Azt írtad, 6 szep-et költöttél eddig, de én csak 4et látok elosztva a Tulajdonságoknál, hová lett a másik kettő?

Az életsztorid szétmarcangolását későbbre hagyom. A másik dolog, ami még hiányzik, a felszerelések listája, azt írtad van lakása, ez is az anyai 'gondoskodásnak' köszönhető és az övé, esetleg csak albérlet?

Folytköv

Martin Sean Bertolli írta:

Erica Fadde írta:Na, akkor kezdeném is, először a pontozásoddal (aminek nincs sok értelme, de azért legyen itt, a formaságok miatt)^^

Tulajdonságok: első ránézésre rendben van, még másodikra is. Az alacsony Szerencsével még lehetnek gondjaid, például kijátszott, mese közbeni lopásnál egyszerűen lebukik, mert peches napja van... ha esetleg marad szep-ed, erre tehetnél egyet. A Modor pedig ha jól látom koncepció

Előnyök/Hátrányok: 6 pont értékben vettél fel előnyöket, szóval +1 pontot nyertél a Hátterekhez vagy Adományokhoz.

Hátterek: még 8 felhasználható pont.

Nehéz eset vagy... ilyen sztorival tényleg nincs sok lehetőség pontozgatásra. Esetleg Rejtőzés hátteret ajánlanék, ha már ott lappang a bűnöző (zsebtolvaj) benne, ez elég előnyös lehet.

Más: ha jól vettem ki, még nem esett át az első átalakuláson, csak közeledik hozzá, de javíts ki, ha tévedek Ennek ellenére kidolgozhatnád a különleges adományait, amiket később használni fogsz.

Azt írtad, 6 szep-et költöttél eddig, de én csak 4et látok elosztva a Tulajdonságoknál, hová lett a másik kettő?

Az életsztorid szétmarcangolását későbbre hagyom. A másik dolog, ami még hiányzik, a felszerelések listája, azt írtad van lakása, ez is az anyai 'gondoskodásnak' köszönhető és az övé, esetleg csak albérlet?

Folytköv

Igen, én előnyből vettem volna fel többet, de abból ugye nem lehet. Smile
Háttérnek akkor még egy kis rejtőzés, ok. Akkor sem lesze 10. Ez van.

Ezt nem tudtam, hjogy lehet előre meghatáropzni, hogy mit fog később tudni. AKkor ennek még nekiállok.

Lakás nincs. Az anyja lakásában lakott, de azt New Yorkban hagyta.

Lila Domina írta:A két pont az Előnyöknél volt, csak szóltam és az előnyt kiszedte ugyan, de az SZEP-be nem írta vissza.

Martin Sean Bertolli írta:Már korrigáltam, és elosztottam mindent (elvileg).

Erica Fadde írta:

Martin Sean Bertolli írta:Adomány :
Asszimiláció


Ragabash 4
A futó víz illata (1)
A homályos szem burka (1)
Nyitott pecsét (1)
Boldog észrevétlenség (2)
Az elfeledett elvétele (2)
Gremlinek (3)
Luna áldása (4)
Megtört test (4)

4+1+1+2+4=12

Philodox 1
Fájdalom ellenállás (1)

1

Összesen : 13 (8+4)

Na, ezen még kicsit faragni kéne...
Először is, az Asszimiláció 5. szintű adomány, ilyen magas szintet nem is vehet fel kezdő karakter (semmiből, kivéve Háttereket), maximum 4. szintet. Ezt vagy kihúzod, vagy csökkented a szintjét, de akkor is minden adomány csak 1 pontba kerül (a Ragabash-nál elköltötted a 8 pontot, a tovibbiakat ezen felül kell vásárolnod szep-ből). Nem tudom, hogy így könnyebb lesz-e, de itt egy példa, Effy Leclair adatlapján a kidolgozott adomnyok és rítusok: https://pokoltornac.hungarianforum.com/karakterlapok-es-eltortenetek-f2/elisabeth-effy-leclair-t160.htm
Oh igen, és nem tudom, direkt volt-e, de adományt és Fétist nem is adtál neki. Annak ellenére, hogy még nem alakult át, ezeket is megadhatod neki, csak használni nem fogod még egy ideig.
A többi pontozásban nem láttam hibát.

Leírások terén elég sok anyagot adtál nekünk, a jelenlegi helyzetben a Felszerelés nem is lehet sokkal több, lévén fiatal és utazó karakterről van szó.
Esetleg a későbbiekben Claus-t kidolgozhatnád NJK-ként, ha meg akarod jelentetni a játékban.
A leírásaid közvetlen hangneműek és élvezhetők, bár a pesszimizmus és a sötét világszemlélet, ami a karakterből árad rányomja a bélyegét a hangulatára A Képességek összeegyeztetése az előtörténettel és a hangulatkeltőkkel jól sikerült, ahogy én láttam, itt nem hiányzik semmi.

Martin Sean Bertolli írta:Na, én az ajándékoknál a szintet sorszámnak néztem, nem tűnt fel, hogy töb egyes is van. Akkor Tűz Aura lesz belőle.
A pontokat mindjárt megnézem.

Megnéztem. Nos, 8+5 az nem 12. De ezt javítottam.
Ajándéka, ha jól emlékszem egy van ingyen, fétise viszont csak akkor, ha arra felvett valami plusz képességet, nem?


Claust esetleg kidolgozhatom, de mivel Bern közelbéen él, innen párszáz kilóméterre, nem valószínű, hogy szerepelni fog. Vagy igen?

Erica Fadde írta:

Mesélő írta:

Szellem és Származási Adományok: A Származási Adományodon kívül válassz magadnak egy Égisz Adományt és ha akarod válassz még Rítust és Fétist (Homidnak Homid Származási Adománya van alapból míg a Metiseknek Metis Származási Adománya van alapból). A Adományokra alapból 8 pontot oszthatsz el a legmagasabb max 4. szintű lehet. Az Adományok leírását részletesen lásd. később.
Megjegyzés: Amennyiben egy Adománynak egy szinten több alkalmazása is van úgy mindegyiket külön-külön meg kell vedd, például 4 pontot raksz a Homid Származási Adományra akkor rendelkezel 1 elsőszintű, 1 másodszintű, 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal ha ennél többre vágysz akkor plusz pontokat kell beleölj. Ha például mind a 8 pontodat rárakod a előbb említett adományra akkor 3 elsőszintű (azaz a összessel), 3 másodszintű (azaz a összessel), 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal rendelkezel majd. A karakterlapon fel kell tüntesd a megszerzett Adományokat.

Rítusok: A karakterek 1 pontért két db Mindennapi rítust tanulhatnak meg, Évszak rítusokat és a Hírnév rítusait a többi rítus annyi pontba kerül amennyi a neve mögött szerepel.
Megjegyzés: A rítusok végrehajtásához Rítus Képzettség szükségeltetik a komolyabbakhoz minimum olyan szintű ahány pontba került a Rítus.

Fétisek: Minden fétis 1 pontba kerül de a MESÉLŐvel egyeztetni kell róla induló karakter max. 4 fétissel rendelkezhet.

Én ezt a következőképp értelmeztem:
Származási adománya a karakternek minden esetben lennie kell, mert ez a származásából ered, és nem szabadon választott. Az Égisz adomány már más tészta, ott több közül válogathatsz kedvedre, éppen melyik a szimpatikus. Ezekre összesen 8 pontot oszthatsz el alapból, VISZONT ahogy le is van írva, maximum 4. szintű lehet, úgyhogy ha még félre is értelmeztem az első részt, az Asszimilációdnak úgy is lőttek. Úgyhogy ha meg akarsz maradni az 5 pontos Származás adományoknál, akkor első, második, harmadik, és maximum negyedik szint között kell elosztanod az öt pontot, és igen, 8+5=13, és ez így +5 szep rááldozást jelent

Az, hogy Claus fog-e szerepelni, csak rajtad múlik, nem tudhatom, hogy valami ürüggyel idehívod-e esetleg, ha megtalálod, meg fogod-e találni egyáltalán, de ha még nem vagy biztos a szerepében, későbbre is halaszthatod a döntést, és majd akkor foglalkozol vele.
A Fétisekhez pedig nem kell semmi, csak jóváhagyás (a Mesélőtől, aki én vagyok, de ahol ilyen van írva, ott mellé lehet képzelni Tedet és Dominát is), szerintem amire te gondolsz, az a Rítus, ahhoz kell Rítus Képzettségnek lennie.

Ha bármit rosszul írtam volna, Domina úgyis átnézi az adatlapod, és majd leteremt, hogy hülye vagyok, és megmondja, hogy is van! Addig is szép napot.

Lila Domina írta:Erica, én is így értelmezem

Na akkor jöjjenek az irományok!

Martin Sean Bertolli írta:Martin egy fatális véletlen eredménye. Apja, Claus jutalomként kapott egy kéthetes amerikai (Amerikába? Hova? USA? Kanada? Mexikó?) nyaralást a sikeres érettségi után, természetesen gondosan úgy kiválasztva az időpontot, hogy a telihold ne essen bele (=hogy az ne telihold idejére essen), bár még ő maga is átváltozás előtt volt. Szüleitől kapta? Mert a nyereménynyaralásoknál nem nagyon választhatsz, hogy milyen időben menj, csak küldenek.
A nyaralás jól telt, s a fiú betartott minden óvintézkedést, amit a szülei a lelkére kötöttek, egészen az utolsó éjszakáig, amikor végül mégiscsak bebukott (inkább megbukott). Luciával már a második napon találkozott, s a lány idősebb is volt nála, tapasztaltabb is, s főleg sokkal „éhesebb”. Hamar dúlt(fellángolt) köztük a szerelem, de a fiú vigyázott, hogy nehogy utódot nemzzen. ("pont", új mondat, nem kell körmondatokat írni ) Egészen addig az utolsó éjszakáig bírta, amikor a búcsú bánatában elég erősen berúgtak mindketten (amikor a búcsú bánatában mindketten elég jól kirúgtak a hámból / elég erősen leitták magukat; vagy valami ilyesmire írd át, mert olyan sántítós nekem ez a megfogalmazás) , s bizony az óvszer elmaradt. Másnap reggel Claus annyira zavart és tompa volt, hogy arra sem emlékezett biztosan, hogy történt-e valami, mi több Lucia sem. S aztán a fiú hazautazott.
Kilenc hónap múlva megszületett Martin, akit az anyja (mind a mai napig) utál, mivel (mindig is) kötöttséget jelentett neki, de gondoskodott róla, mivel az olasz származású rokonság kiutálta volna, ha elveteti, vagy eldobja magától a gyereket. Az, hogy férj nélkül esett teherbe, nem volt annyira új keletű az Amerikába kiszakadt olasz náció körében, nem ő volt az egyetlen leányanya.
Mikor a gyermek megszületett, s nevet kellett adni neki, Lucia elgondolkdott, hogy mi (ki!) lehet az apja. Öt név is számításba jött (ezek között nem volt ott (Köztük nem szerepelt) Claus, mivel az ominózus estére nem emlékezett. Az öt lehetséges névből hát kiválasztott kettőt, s azokat adta a fiának.

Előtörténet

Hát, nem mondhatom, hogy a gyermekkorom szürkén és átlagosan telt. Azzal a képességgel megverve, ami nekem jutott, a gyermekkor nem lehet szürke és egyhangú, de szép sem. Tudok gondolatot olvasni. Na, nem úgy, ahogy azt bárki is elképzeli, hogy mások elméje nekem nyitott könyv! Csak a felszíni gondolatokat érzékelem, amire éppen akkor, aktuálisan gondol a delikvens.
Na, de hogy az emberek mi mindenre képesek gondolni! Az a mocsok, és fertő! És ez mind rám zúdult már fiatalon, még szinte csecsemőként. (Erre emlékszel is? Ahogy felnövünk rengeteg emlékünk elveszik, vannak akik három éves koruk előtt történtekre nem is emlékeznek, sőt olyan is akad, aki már az óvodáról is elfeledkezett. Ez azért szerintem durva megközelítés. Régen pszichológusnál végezted volna. A különleges képességekre is jellemző, hogy van némi lappangási idejük, egy kisgyermek mit kezdene ezekkel a dolgokkal? Valószínűleg nem venne róluk tudomást, nem fogná fel mi történik vele. Képzelt barátai lennének, meg én nem is tudom.... Tehát legyen mondjuk olyan 12-13 éves, akörül lenne célszerű, amikor már fel tudja fogni mi történik vele.) Anyámnál egymást érték a pasik, egy-két hónapnál tovább egyik sem tartott. Közben anyám nem tekintett másnak, csak egy felesleges tehernek. Talán pár nagynéni érdeme, hogy nem lettem teljesen hibbant, és lelki sérült, meg pár ismerősé, akik azért képviselték a józan mérsékletet a káoszban.
Egy idő után a helyzet annyiban lett jobb, hogy már önállósodtam, s mivel anyám nem szerette, ha otthon vagyok, s én sem szerettem otthon lenni, valamennyire magam válogathattam meg a társaságomat. Persze sokat csavarogtam is, lógtam, csórtam, verekedtem, vad voltam, és gyakran fékezhetetlen, ingerült, frusztrált, antiszoc.
Másik szórakozásom a számítógép lett. Órákat, néha napokat töltöttem mellette. Játszottam, leveleztem, programoztam, honlapokat készítettem, fórumokon értekeztem különböző témákról. Jó volt a szobám magányában zavaró gondolatok nélkül létezni.
Mindezek mellett nem tudom honnan van tartásom és önbecsülésem, de tíz körömmel ragaszkodom hozzá, mert ez az egyetlen dolog, ami igazán az enyém. Az embertársaim korlátolt világát megvetem a civilizáció „vívmányaival” (Mire is gondolsz egész pontosan? Nem tudom mit értesz a civilizáció vívmányai alatt.) együtt, mindig is a nagy elmék (írók, művészek, tudósok) érdekeltek, s a munkásságuk. Rengeteget tanultam, bár ez az iskolai jegyeimen nem látszik. Rengeteget jártam be már kamasz koromban is egyetemi előadásokra, bármilyen kurzusra, ami érdekelt. Soha nem iratkoztam be, nem vizsgáztam, csak belógtam.
Munkahelyem még nem volt, s nem is tervezem, hogy lesz. Nem akarok beállni a mókuskerékbe, akkor inkább éhen halok. Persze itt még nem tartunk. Anyám tizenhat éves korom óta minden hónapban egy bizonyos összeget utal a számlámra, a költségeimre, csak hagyjam békén. De még ehhez sem nagyon nyúltam hozzá, inkább lopok. Eddig egyszer abortuszra költöttem a pénzből, amikor felcsináltam egy lányt. Annak a szerencsétlen porontynak jobb úgy, mint nem kívántan felnőni, én már csak tudom. Egyszer vettem egy sportcipőt belőle, mert anyám egyik pasija lenyúlta az enyémet. S most, na, most aztán a nyakára hágok: repülőjegy, szállás, nyomozás.
Pár hete, unalmamban a házban régi kacatok között turkáltam, s találtam pár levelet, meg egyéb cetlit. Volt közötte egy felbontatlan nagyon régi levél. Jó vastag volt, felkeltette az érdeklődésemet. Felbontottam. Egy csomó fénykép volt benne, és egyetlen levélke pár sorral.
„Az együtt töltött idő emlékére, 1986 július. Szeretlek: Claus.”
A fényképeken anyám volt és egy fiatal srác.
Azonnal kiszámítottam, hogy bizony én abban a júliusban fogantam meg. Valami furcsa érzés kerített hatalmába, hogy az apámat látom a képen. Mindig is tudni akartam, kitől is származom. Megnéztem a feladót a borítékon. Martigny, Svájc.
Hát most itt vagyok.


Hangulat, állapot, problémák

Mostanság hihetetlenül nyugtalan vagyok. Nem tudom, mi van velem. Rémálmaim vannak, de (helyett és) nappal is sokkal ingerlékenyebb vagyok, mint általában.
A rémálmaim egy része tele van szexxel, szeretkezéssel, de mindenki aszott, és ráncos, és kopasz, és … brrrrrrrr! Ezt tudom miért van. (Ezt ide kellene tenni, mert nem biztos, hogy mindenkinek magától értetődő: Még mikor anyámnál voltam) egyik reggel, ébredés után kitámolyogtam a konyhába, és ott találtam anyámat a legújabb (korban hozzá illő, 50 és a halál közt) pasijával a konyhakövön, amint egymáshoz bújva meztelenül aludtak.
A többi álom fura. Menekülök benne, és rejtőzködöm, s valakik üldöznek. Aztán néha verekszem, és szétmarcangolok mindenkit. Ijesztő. Ennek is sejtem az eredetét, mert pár hónapja megtudtam, hogy valóban vannak vámpírok, és egyéb éjszakai lények. Az egyiknek majdnem áldozatául estem, de megúsztam.(erről bővebben később?) De nem értem, mért vérengzek én az álmaimban? Mancsom van, és karmaim, és éles fogaim … rémisztő.

Vége az első résznek... De szépen kiszíneztem

Lila Domina írta:Folytatáááás...

Martin Sean Bertolli írta:Hangulat


A nevem Martin Sean Bertolli. Anyám Martinnak szólít, ezért Te szólíts Seannek! Miért? Csak. Csak mert bármi, amit az anyám csinál, az jó nem lehet. Hogy azért engem csak a világra hozott? Hát, nem tudom, hogy ez kinek jó. Néha szeretnék nyomtalanul eltűnni, mintha nem is léteztem volna! Nem, a meghalás (halál) az nem elég. Az nekem nem elég. Hogy mért gyűlölöm az anyámat, ha felnevelt? Nem nevelt, inkább csak nőttem, mint valami kóró az út szélén. Ó, nem, nem éheztem, pénzünk az volt. Mindig volt valami pasi, aki eltartotta. Ne kérdezd mennyi!
Megszülettem, éltem, felnőttem, vagyok. Neked ez elég lenne? Nekem nem elég! Miért? Mi végre? Kinek? Kiért? Hogy érted? Mért pont érted? Ki vagy Te? Hogy csak úgy mondtad? Hülye! Eh! Hagyjál békén! Még a kérdéseimet sem érted. Tudom, hogy nem érted, belelátok a fejedbe! Igen, most azt gondolod, hogy őrült vagyok. Azon gondolkodsz, hogy nevess-e vagy elszaladj. Hogy honnan tudom? Mondtam, hogy belelátok a fejedbe! Igen, ez telepátia. Nem, ez nem baromi jó! Akkor lenne jó, ha érdemes lenne nézelődni. Ne omolj össze, nem Te vagy az egyetlen, akinek nem érdemes. Hát látod, ez az én bajom. Hogy látom. Mit? A semmit! A sok üresfejűt magam körül!
Hogy az én fejem üres-e? Néha azt kívánom, bárcsak az lenne. Ha teljesen üres lenne, az ugye majdnem olyan lenne, mintha nem is léteznék. De nem lehet megállítani! Állandóan gondolkodom. Te is szoktál? Ki hitte volna! S fáj? Nem? Akkor nem csinálod elég jól. Nekem fáj. Fáj a világ, s fáj a létezés. S nem tudom, mi van a halálom túl. Lehet, ott is van valami, s az is fáj. A halál ezért nem elég. De élni sem jó.
Hogy mit csinálok? Hogy jön ez ide? Mikor mit csinálok? Eltartom-e magam? Hát úgy nézek én ki, mint aki értelmet talál abban, hogy beálljon bármely cég mókuskerekét pörgetni? Hogy mit eszem? Néha hazajárok, s otthon, anyámnál van kaja. Néha meg lopok. Nem, nem a boltban. Az nem jó, mert ott sokan vannak, s sokfelé kell figyelni, hogy észrevesznek-e. Pénzt lopok. Nézd csak? Ismerős? Ez itt a Te pénztárcád. Visszaadom, persze. Minek venném el, hisz üres, csórikám! Te egyáltalán minek hordod, ha nincs benne pénz?
Az apám? Mi van az apámmal? Hogy mért nem nevelt meg? Melyik? Tudod, mért van két nevem? Ez a két lehetséges „befutó”. Anyám sem tudja, ki az apám, de Martin és Sean (a jó franc tudja, kik voltak) a legesélyesebbek. Persze, voltak mások is, de öt név sok lett volna. Érted Te ezt? Fel tudod fogni? Dehogy tudod! Látom, hogy nem tudod! Ahhoz gondolkodni kéne! Hogyhogy ne sértegesselek? Mért ne? Ugyan csak egy okot mondj, hogy mért ne? Hogy többet nem leszel hozzám kedves? Hát eddig sem voltál! Ja, hogy Te azt, hogy megkérdezted a nevem annak vélted? Ismerkedni próbáltál? Pont velem? Miért? Minek? Nem vagyok én senki! Nem érsz semmit azzal, ha ismersz! Nem is akarom, hogy ismerjenek! Ja, hogy Te magányos vagy! Na, most őszintén, szivi! Kellett volna egy pasi éjszakára? Hányingerem van, komolyan mondom, pedig Te vagy a részeg, nem én! Hogy én is? Lehet. Nem szoktam ennyire kitálalni. Mi az, hogy fizessem ki a piádat?! Hát ki vagyok én? Basszus, nem, nem loptam el a pénzed, eleve nem is volt benne! Nem, ne visíts, nem kell a botrány! Ó, hogy a rosseb enne meg! Jó, fizetek! Basszus, ilyen pechem is csak nekem van! Na, gyere, menjünk! Hol laksz? Hogyhogy mért? Ha már egyszer fizettem a piádat, s neked meg férfi kell, akkor valami hasznom már nekem is legyen az éjszakából!

Eza kedvenc részem, annyira... nem tudom megfogalmazni, csak imádom

Morcos írta:

Alev Beckett írta:● Alapvető információk ●
◊ Név: Alev Beckett
◊ Születési dátum: 1986.07.07.
◊ Faj: Vérfarkas
◊ Származás: Homid
◊ Birtokolt alakok: Homid | Scorg | Lupus

● Tulajdonságok ●
◊ Erő: 5
◊ Ügyesség: 9
◊ Állóképesség: 5
◊ Modor: 6
◊ Megjelenés: 6
◊ Észlelés: 9
◊ Intelligencia: 7
◊ Gyorsaság: 6
◊ Szerencse: 6
◊ Akaraterő: 6
Elosztva 65, elosztható 58, 7+pont


● Előnyök - Hátrányok ●
↑ Egyensúlyérzék (1)
↑ Kis alvásigény (1)
↑ Vakmerő (3)
↑ Vizuális memória (2)
↓ Fóbia (2) - aerofóbia
↓ Függőség (1)
↓ Ízletes vér (3)
↓ Vérbeli ragadozó (1)

ez 7-7, ok

● Hátterek ●
◊ Anyagi háttér: 2
◊ Fétis: 3
◊ Haver: 1
◊ Kapcsolatok: 1
◊ Rejtőzés: 3
◊ Rítusok: 2
Elosztva 12, osztható 10, +2 pont


● Adottságok ●
◊ Atlétika: 3
◊ Empátia: 1
◊ Éberség: 4
◊ Intuíció: 2
◊ Kézitusa: 2
◊ Kifejezőkészség: 1
◊ Kitérés: 2
◊ Kutatás: 4
◊ Rászedés: 1

● Képzettségek ●
◊ Akrobatika: 3
◊ Biztonsági rendszerek: 2
◊ Illemtan: 1
◊ Lopakodás: 2
◊ Lőfegyverek: 1
◊ Túlélés: 2
◊ Technológiaismeret: 1

● Ismeretek ●
◊ Humán tudományok: 1
◊ Nyomozás: 3
◊ Okkultizmus: 1
◊ Számítógép: 2
◊ Hackelés: 1
◊ Természettudomány: 2
◊ Történelem: 1
◊ Rituálék: 2

Elosztva 45, osztható 40, +5 pont

● Származási adományok ~ Homid ●
◊ Emberszag (1)
◊ Technológia rombolása (2)

● Égisz adományok ~ Ragabash ●
◊ A futó víz illata (1)
◊ Nyitott pecsét (1)
◊ Boldog észrevétlenség (2)
◊ A préda illata (2)

● Rítusok ●
◊ Vadász-ima
◊ Misztikus inga rítusa

● Fétisek ●
◊ D'siah
◊ Légtalpas cipő

● Szabadon Elkölthető Pontok ●
◊ Tulajdonságok: 7
◊ Adottságok: 5
◊ Hátterek: 2
◊ Adományok: 1
◊◊ Összesen: 15

Szóval az adományokig mindn rendben. Azt meg lehet, én nem értem.
De itt a példa:
Amennyiben egy Adománynak egy szinten több alkalmazása is van úgy mindegyiket külön-külön meg kell vedd, például 4 pontot raksz a Homid Származási Adományra akkor rendelkezel 1 elsőszintű, 1 másodszintű, 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal ha ennél többre vágysz akkor plusz pontokat kell beleölj.

Azaz az adomány szintjét kell elsősorban megvenned, és azzal jár minden szinte egy adomány ingyen.

Alev Beckett írta:

Morcos írta:Szóval az adományokig mindn rendben. Azt meg lehet, én nem értem.
De itt a példa:
Amennyiben egy Adománynak egy szinten több alkalmazása is van úgy mindegyiket külön-külön meg kell vedd, például 4 pontot raksz a Homid Származási Adományra akkor rendelkezel 1 elsőszintű, 1 másodszintű, 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal ha ennél többre vágysz akkor plusz pontokat kell beleölj.

Azaz az adomány szintjét kell elsősorban megvenned, és azzal jár minden szinte egy adomány ingyen.

Igen, volt is kétségem a dologgal kapcsolatban. Csak azért bátorkodtam így megvenni az adományokat, mert egyrészt, a többihez nagyon nem konyítana semmit előtörténet szerint, másrészt, mert Effyét elnézve, neki is két egyes egy kettes volt pl. a Galliard adományai (asszem Galliard), úgy, hogy össz hármason volt felvéve, innen bátorkodtam az ilyen fajtájú költekezésre
De mondd, hogy s miképp állítsam át, és ezer örömmel megteszem.

Morcos írta:

Alev Beckett írta:

Morcos írta:Szóval az adományokig mindn rendben. Azt meg lehet, én nem értem.
De itt a példa:
Amennyiben egy Adománynak egy szinten több alkalmazása is van úgy mindegyiket külön-külön meg kell vedd, például 4 pontot raksz a Homid Származási Adományra akkor rendelkezel 1 elsőszintű, 1 másodszintű, 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal ha ennél többre vágysz akkor plusz pontokat kell beleölj.

Azaz az adomány szintjét kell elsősorban megvenned, és azzal jár minden szinte egy adomány ingyen.

Igen, volt is kétségem a dologgal kapcsolatban. Csak azért bátorkodtam így megvenni az adományokat, mert egyrészt, a többihez nagyon nem konyítana semmit előtörténet szerint, másrészt, mert Effyét elnézve, neki is két egyes egy kettes volt pl. a Galliard adományai (asszem Galliard), úgy, hogy össz hármason volt felvéve, innen bátorkodtam az ilyen fajtájú költekezésre
De mondd, hogy s miképp állítsam át, és ezer örömmel megteszem.

Amennyiben egy Adománynak egy szinten több alkalmazása is van úgy mindegyiket külön-külön meg kell vedd, például 4 pontot raksz a Homid Származási Adományra akkor rendelkezel 1 elsőszintű, 1 másodszintű, 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal ha ennél többre vágysz akkor plusz pontokat kell beleölj. Ha például mind a 8 pontodat rárakod a előbb említett adományra akkor 3 elsőszintű (azaz a összessel), 3 másodszintű (azaz a összessel), 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal rendelkezel majd. A karakterlapon fel kell tüntesd a megszerzett Adományokat.

Szerintem a példa nem simmel a szabályhoz.
"Ha például mind a 8 pontodat rárakod a előbb említett adományra akkor 3 elsőszintű (azaz a összessel), 3 másodszintű (azaz a összessel), 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal rendelkezel majd."

1.
1.
1.
2.
2.
2.
3.
4.
Ez összesen 16 pont lenne. Ha ebből tizet ingyen kap (1+2+3+4), akkor is az 8 pont, de akkor nem tudta megvenni négyesre.

Ha valaki rájön a megoldásra, akkor szóljon!

Morcos írta:

Morcos írta:

Alev Beckett írta:

Morcos írta:Szóval az adományokig mindn rendben. Azt meg lehet, én nem értem.
De itt a példa:
Amennyiben egy Adománynak egy szinten több alkalmazása is van úgy mindegyiket külön-külön meg kell vedd, például 4 pontot raksz a Homid Származási Adományra akkor rendelkezel 1 elsőszintű, 1 másodszintű, 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal ha ennél többre vágysz akkor plusz pontokat kell beleölj.

Azaz az adomány szintjét kell elsősorban megvenned, és azzal jár minden szinte egy adomány ingyen.

Igen, volt is kétségem a dologgal kapcsolatban. Csak azért bátorkodtam így megvenni az adományokat, mert egyrészt, a többihez nagyon nem konyítana semmit előtörténet szerint, másrészt, mert Effyét elnézve, neki is két egyes egy kettes volt pl. a Galliard adományai (asszem Galliard), úgy, hogy össz hármason volt felvéve, innen bátorkodtam az ilyen fajtájú költekezésre
De mondd, hogy s miképp állítsam át, és ezer örömmel megteszem.

Amennyiben egy Adománynak egy szinten több alkalmazása is van úgy mindegyiket külön-külön meg kell vedd, például 4 pontot raksz a Homid Származási Adományra akkor rendelkezel 1 elsőszintű, 1 másodszintű, 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal ha ennél többre vágysz akkor plusz pontokat kell beleölj. Ha például mind a 8 pontodat rárakod a előbb említett adományra akkor 3 elsőszintű (azaz a összessel), 3 másodszintű (azaz a összessel), 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal rendelkezel majd. A karakterlapon fel kell tüntesd a megszerzett Adományokat.

Szerintem a példa nem simmel a szabályhoz.
"Ha például mind a 8 pontodat rárakod a előbb említett adományra akkor 3 elsőszintű (azaz a összessel), 3 másodszintű (azaz a összessel), 1 harmadszintű és 1 negyedszintű adománnyal rendelkezel majd."

1.
1.
1.
2.
2.
2.
3.
4.
Ez összesen 16 pont lenne. Ha ebből tizet ingyen kap (1+2+3+4), akkor is az 8 pont, de akkor nem tudta megvenni négyesre.

Ha valaki rájön a megoldásra, akkor szóljon!

Azt hiszem már értem. Nincs szintje. Felvenni ingyen van, és ezért jár minden szintjéből egy. A többire kell költeni.
Akkor nekem még van egy pár pontom, megyek, és elosztom.
Azt hsizem jó, ahogy csináltad. Bocs!
Ja, és csak egyet lehet választani.

Lila Domina írta:

Ma átgondoltam (újra ) és megosztom a nézeteim.
Tehát alapjában véve minden Adomány egy pontot ér. És Sorozatban lehet felvenni őket, tehát, a nyolc pont így jön össze
adományok szintje ~ pontok
1 2 3 4 ~ 4 pont
1 2 3 ~ 3 pont
1 ~ 1 pont
Na ezzel arra akartam kilyukadni, hogy úgy lehet felvenni a második hármas szintű Adományt, hogy felveszel előtte egy első és még egy második szintűt. Tehát anélkül nem lehet kettő darab harmadik szintű adományod, hogy ne lenne kettő darab első és kettő darab második szintű adományod. Na én már értem, remélem sikerült érthető formába önteni a gondolataim és majd azt mondhatjátok, hogy IGEN EZ ÁTJÖTT.
Szóval valahogy így tudom elképzelni Tehát a pontleosztás jó Alevnél, nemsokára jön a történet cincálása is!
(Szereznem kell egy dominás szmájlit!!!)

Lila Domina írta:Hello Házikuszjelölt! Na jöjjön az a cincálás

Alev Beckett írta:Szóval azt kéred, meséljek el mindent magamról? Rendben. De ígérd meg, hogy soha, senkinek nem mondasz el semmit. Egy szót sem... Megígéred, ugye? Hehh, jól van. Meglepődtél a hangulatváltozásomon, igaz? Pedig én is tudok komoly lenni, hisz nézd csak: hiába tűnök középiskolásnak, már húsz éves is elmúltam. Öregít a bölcsesség, tartja a közmondás. Nos, felkészültél? Lássunk is neki.
1986.07.07 - valamennyire szimmetrikus dátumon jöttem világra (Genfben), bár tudom, hogy önmagukban senkit sem szokták (szoktak) érdekelni az üres számok. Ó, pedig ezek mennyire nem üresek. Tudod, mi volt ezen a napon? Úgy ám. Újhold. Akkor még nem hittem, hogy bármi közöm is lesz Lunához, de tévedtem. Ma már azt hiszem, ez egy jóleső tévedés volt. A Fényességes arc nélkül mosolygott le rám, azt hiszem, óvatosan meg is érintett, de ki tudja már. Olyan fiatalkorára ki emlékszik vissza? Apropó, fiatalkor. Kisgyermekként egyszerűen imádtam mászni. Csak föl és föl és föl, falra, fára, szekrényre, oszlopra, amire csak lehetett, és arra is, amire nem. Édesanyám mesélte, hogy egyszer valahogy felszenvedtem magam a tetőre, és órákig nem tudtak lehozni. Én sem születtem tökéletesnek. Meglehetősen eleven kölyök voltam, sokan úgy tartják, hogy ma is az vagyok. Ez ízlés kérdése. Az viszont biztos, hogy az óvodában nem hagytak sosem pedagógus nélkül. Bár régebben szigorúbban vették a gyereknevelést, mint manapság, az én esetemben még a szigort is szigorították. A szöszke fejemmel amúgy is kitűntem a társaságból, főleg, amikor ez a szöszke fej pihenőidőben a konyhában tevékenykedett. Sosem bírtam elaludni, és jóllehet erről előre figyelmeztették az óvónőt a szüleim (hisz otthon sem töltöttem és töltök ma sem az ágyban négy-öt óránál többet), ő csak szendén mosolygott és legyintett, hogy "ő majd lefárasztja a pöttömöt". Mondanom sem kell, hibázott ezzel az ígérettel, és ennek a hibázásnak(hibának) gyakran a délutáni desszert látta a kárát. Mármint, az ő szemszögükből. Én jóllaktam, köszönöm szépen.
Az iskolásévek sem teltek sokkal eseménytelenebbül, írni és olvasni már otthon megtanultam, a számítógép segítségével: három éves koromtól kezdve pötyögök már a klaviatúrán. Hihetetlennek hangzik, igaz? Ha a te szemszögödből nézném, annyira én sem hinném el. Ha nem lennék az, ami. Mert amin átestem, azután már kevés dolgon lepődök meg... Szólj rám legközelebb, hogy ne kalandozzak el! Visszatérve, annak ürügyén, hogy lefoglalják a felesleges energiámat és időmet, úszni járattak, heti egyszeri alkalommal, megtanítottak sakkozni, cserkészségre adták a fejem egy évig, és nyáron elvittek Egyiptomba. Azt a poklot még egyszer soha! Az egy dolog, hogy negyvenöt fok van éjfélkor ott, de a repülés... másfél órán át olyan görcsösen kapaszkodtam a karfába, hogy ha nincs ilyen kemény anyagból, letörik. A sírásommal nem hagytam egy utazótársunkat sem aludni, üvöltöttem, visítottam, ami csak a hangszálaimon átfért (nincs hangszál, hangszalag van úgyhogy inkább legyen: ahogy a torkomon kifért), hogy le akarok szállni, le akarok szállni, nem akarok meghalni. Az ott töltött négy napból aztán csak kettőt tudtam felhőtlenül élvezni, ugyanis az első napon a repülés után(utáni), az utolsó napon a repülés előtti sokktól nem tudtam szinte megmozdulni sem. (Visszafelé a stewardess hathatós közreműködésével altatókkal segítettek a problémámon.) Másodikosként megismertem egy frissen odaköltözött család legkisebb tagját, Tonyt. Szerencsétlen fráternek tűnt, vékony dongájú, kissé lányos arcú fiúként nem nagyon nyerte el nemtársai tetszését. Én viszont imádtam mindig is, és ez az imádat már több, mint tizenöt éve tart. Az első, amire természetesen megtanítottam, az az ereszmászás. Mert hát, sokkal viccesebb a suli tetőjén, rettegő-irigylő-ámuldozó tekintetek kereszttüzében tízóraizni, mint az iskolapadban, nemde? Az egyetlen, amivel le tudtak csalogatni már akkor is, az a csokoládé volt. Most sem tudok meglenni nélküle.
Később aztán szétváltak útjaink, ugyanis ő valami divattal foglalkozó középiskolába, míg én egy közepes erősségű gimnáziumba kerültem be. Nem azért, mert ostoba lettem volna, hanem mert nem akartam tanulni. Ezek az évek, bár azt mondják, ezek a legizgalmasabbak, nem teltek valami izgalmasan... ha leszámítunk egy apró tényt; vérfarkassá változtam az egyik éjjel. Esküszöm, nem bolondozok. Természetesen, én is éltem átlagos kamaszéveimet, én is szereztem, majd elvesztettem barátnőket, jártam versenyekre, rúgtam be egyik-másik éjjel úgy, hogy csak Tony segítségével jutottam haza; csak aztán, az egyik teliholdkor, minden megváltozott. Pontosabban, nem is azon a napon. Már előtte is nyugtalanul viselkedtem: a négy óra helyett alig pihentem már, a társaimtól nehezebben tűrtem el az idióta megszólalásaikat, jobban idegesített a rengeteg autó és általuk okozta dugó zaja, fájt minden porcikám, azt hittem, szép lassan elsorvadok. S bár azt hittem, az a kín, amiben áztam nap mint nap, a legszörnyűbb, ismét tévedtem: telihold éjjelén úgy éreztem, mintha kifordulnék a testemből. Úgy tépett a fájdalom és a félelem, hogy mi történik velem, hogy akaratlanul is felüvöltöttem; mélyről jövő, állatias morgással fűszerezve. Rettegtem, hogy miért van mindez, és hogy mit fognak gondolni a szüleim... számomra ők az elsők mindközül. Ők pedig, jó emberek módjára, egyből a szobámba siettek, s nézték, ahogy második fiuk hogyan szőrösödik ki, deformálódik el arca és veszi át helyét egy agyarakkal teli pofa, növeszt farkat és karmokat... én pedig úgy nyögtem és ordítottam, mint soha, kikönnyesedett szemmel néztem a plafont, aztán azt hiszem, elájultam a sokktól. Ha nem bánod, ezt az éjszakát nem részletezném. Mondanom sem kell, nem szívesen emlékszek vissza.
Szüleim ágyában ébredtem, és ez már azelőtt tudatosult bennem, hogy kinyitottam volna a szemem. Az illat, az érzés, ami előcsal emlékeket és érzeteket, egészen pici korából, amikor még olyan közel volt hozzájuk, amikor még a szemében ők voltak az óriások... (ezt a mondatot is E. sz. /1. személyben kellene írni) fel sem akartam kelni, ezt a benyomást akartam megőrizni, kellemes biztonságot nyújtott, elfeledtette percekig azt a szörnyűséget, amit átéltem... előző nap? Nem is tudtam, az időérzékemet teljesen elvesztettem. Minden megváltozott, effelől (efelől) már kétséget sem lehetett ébreszteni bennem. Mi történt velem? Miért történt velem? Most mit kéne csinálnom? Ilyen s még hasonló kérdések nyugtalanítottak el hirtelen, összeszorítottam fogaimat a tehetetlenségem és tanácstalanságom felfogására. Azonban egy kezet éreztem hirtelen a hátamon, s ez rögtön lecsillapított; óvatosan végigsimította, s rajta pihentette magát. Édesanyámhoz tartozott ez a bal, nem szólt hozzám, megvárta, míg én beszélek először. Én viszont nem tettem. Nem tudtam megszólalni. Nem lehetett miről.
Így hát így hallgattunk, hosszú-hosszú percekig.
Erőszakosan újra és újra előtörő gondolataimat próbáltam kiűzni a fejemből, de az aggódás győzött végül. Nem akartam itthagyni a családomat, de úgy hittem, ez fog következni. Hisz ki tudja, mit csináltam... és mit fogok! Egy elhaló "anya..?" kérdéssel próbálkoztam, de lepisszegett. Afféle pisszegés volt ez, mint régen, mikor órák után tudtak csak elkapni, éjfélkor, hogy aludjak már. Engedelmeskedtem. Aznap szundítottam egyszer tíz óránál többet. Amikor felkeltem, már mindketten ott ültek, rám vártak. Én pedig nem várattam meg őket. Mindent megbeszéltünk, az elejétől a végéig, az alapoktól kezdve, hogy mi történt és mi fog történni. Kiderült, hogy ezt az eseményt már előre tudták! Ugyanis már apával is megtörtént egyszer. Ezt akkor árulásnak könyveltem el, és nem értettem, miért nem szóltak, készítettek fel. Pedig ez nekem járt volna, én úgy hiszem, olyan gonosz nem lehettem, hogy ezt érdemeltem volna. Azonban, mentségükre legyen mondva, kárpótoltak mindenért. Bevezettek a likantrópok világába, szépen, lassan, kiismerték, mire vagyok képes és mire nem, s mikor már úgy érezték, életképes vagyok, bemutattak a Caernben. Akadtak jószándékúak és akadtak méregetőek (hogy milyenek? ), és csak azért osztottam kétfelé a társaságot ilyen szempontból, mert magam sem akartam ide tartozni. Úgy éreztem ott magam, mint egy elvonókúrán, ahol azért gyűlnek össze az emberek, mert egyikőjük sem tud leszokni az alkoholról, és talán együtt könnyebb lesz. Nem beszélgettem akkor senkivel, csak tömör válaszokat adtam a kíváncsi alfának.
Szerencsére az átváltozás nyáron történt, így semmivel sem befolyásolta a tanulásomat. Szeptemberben bár kissé megváltozva, de ugyanúgy bejártam megint órákra, és májusban leérettségiztem annak rendje és módja szerint. Ezek után a rendőrtiszti főiskola keltette fel a figyelmemet, ám mégsem döntöttem így: édesapám szerint Genfben a főiskolán ha valakiről kiderül, hogy vérfarkas, akár már a második napon kitehetik - természetesen azután, hogy befizette a tandíjat. Így lemondtam erről az álmomról, de nem tévelyedtem el ettől túl messzire: nyomozónak kezdtem el készülni, és ebben közreműködött a nagybácsim is. Segített, mire kell számítanom, megmutatott néhány trükköt és logikai folyamatot; ezutóbbit régebben lezárt ügyekkel statuálta, és meglepő módon, vannak bizonyos formulák, amik mindig beválnak. Bernbe küldtek aztán tanulni, velem tartott Tony is, akit tájékoztattam a mibenlétem felől, és egy este megmutattam magamat neki teljes valómban. Tony különös ember. Nem ijedt meg. Csak nézett, valami kíváncsisággal és ámulattal: az ő szemében még mindig, ugyanaz az Alev voltam. Ez nagyon mélyen érintett. Elvégeztem a felsőoktatást, több-kevesebb sikerrel, visszatértem Genfbe, de nem sokat időztem itt. A családfő a kezembe adott egy levelet, és megmondta, hogy Martignyben fogok dolgozni, de hogy miért, nem árulta el.
Tony pedig, természetesen jött velem, és nagyon boldognak tűnt a döntéstől; később kiderült, hogy ő itt élte a második osztályig az életét. Vettünk egy közös lakást, az ő nevére, és nem kötettük be a vezetékes telefont; ez a puszta paranoiámnak köszönhető. Az első lakbér teljes összegként őt terhelte, mert akkor nem rendelkeztem elég pénzzel, de ma már néhány alkalmi munkából segítek neki fedezni a költségeket (no meg az otthonról átutalt segítséggel). Semmi sem változott középsuli óta: még mindig ő az, aki bulikban józan marad, még mindig ő az, aki elviseli a négy órás alvást - mert hogy ő sem alszik többet! - ő az, akit éjfélkor el lehet rángatni a leglehetetlenebb helyekre a leglehetetlenebb indokokkal. Komolyan mondom, ő a tökéletes ember, csak egy, egyetlen probléma van vele: hogy nem egy szexi nő. (Ezen csak nevetnem kell, bocsánat ) Az tuti, hogy már évek óta a csajom lenne! *hiénakacagás*

Javítsd! Aztán Gaia óvjon tőlem!

Alev Beckett írta:Semmiféle házikuszjelölt nincs itt.

Javítva. Az efelől-ért még kinyírom magam egyszer, mert pont egy hete néztem meg a helyesírási szótárban, és ott mondogattam magamban, hogy "egyef, egyef, egyef". Majd megtanulom. A szokták-on öt percet gondolkoztam, nem tudtam hirtelen, most tárgyhoz vagy alanyhoz viszonyítsak (közben franciát tanultam, és kiestem a magyar nyelvtanból )

És méregetőek! Tudod, ott méregették szalaggal, hogy mekkora a Caern, a bejárat, az alfa, Alev...

Morcos írta:"és nem kötettük be a vezetékes telefont"

Azért ebben a részletben még találsz egy helyesírási hibát, remélem!
Amúgy Martignyben lassan már csak be ekll rendelni a rendőröket mind egyszerre a rendőrségre, rájuk omlasztani, s vadász-farkas problémák egy életre elintézve.

Vasorrú Banya írta:Üdv !
S most visszanyúlok a régmúltba s teljesítem a kérést miszerint senkit sem célszerű kihagyni mert azért i s megsértődhetnek ha nem foglalkozom velük s még félremagyarázzák a megtett vagy épp meg nem tett dolgaimat...hát most pótlok.


A vadászok felébredését, tanítását, csoportosulásait vagy épp magányos létét nem ismerem.

ÁM,

a leírás fantastikus ha egy légies kis történetre vágyunk. Én nem érzem belőle a vadászt... nem érzem a vágyat a világ jobbá tételére. Ez az, oldják meg mások, s ha nincs más egye fene elmondom hogy én is közéjük tartozom.....
Mondom roppant élveztem a stílust, a hangulatot, mert sehol sem törik meg és van egy igen jellegzetes bája....
De félek ebből legyilok lesz.....
Vadásznak született vagy épp ráébredt hogy az...hát akarjon is kezdeni ezzel valamit.
Mindene megvan... szépség, kellem, elismerés, barátok, család, pénz....
Nem kell mindenhol sötét folt, de így....nos igen...nekem unalmas a körülötte zajló élet. Egy gyönyörű törékeny porcelánbaba értékek nélkül... Hol a tűz, a hév az elérni akarás...Nekem üti egymást a kettő.
Ha valamit el akarok érni akkor többször is nekimegy nem adja fel...ám ha hangot kéne emelni ha harcolni kellene akkor csendben elhallgat ?
Oly sok mindent ki lehetne hozni a kariból...szépen kérlek ne apellálj arra hogy JK és ezért nem lesz bántódása, mert ha kihívja mag ellen a sorsot akkor bizony sírás lesz a vége....
S még valami...célja van ? Martigny csodás lehetőségekkel teli város miért pont itt él...S nem elég hogy..mert ide született...egy színész táncos ambíciózus lény sosem kereste az útját? feljebb máshova? Kihasználva esetleges más vadászok ismeretségét?
ÉLETET ÉLETET ÉLETET akarok bele !!!!!!

Köszönöm

Blanche Moreau írta:

Szervusz Banya

Szóval, élettelen és céltalan, úgyfess, igen. És nem apellálok arra, hogy JK, tehát nem halhat meg - ott böködi napról napra a szemem a "Temető" topic, tudom, hogy meghalhat. És nincs is 10-es szerencséje, amivel az ellenkezőjét bizonygatnám

Az előtörténeten, legalábbis ami itt van, lenne még mit javítani, mert igaz, nincs beleírva a célja és vadászlétének következménye. Emiatt tűnik ilyen üresnek, mert tudom, amikor színpadon kell szereplőt játszani, akkor is, ha nincs célja és taktikája az ottani karakternek, semmissé válik - így van ez itt is. Alapvetően Blanchenál nem világmegmentő hőst akartam csinálni sosem, aki halomra gyilkolja az éj teremtményeit, hanem inkább egy érzelmi-lélek változást. Nem csak testépítők, utcai zsiványok és nyomozók lesznek vadászok, a Hírhozók teljesen randomra választanak ki embereket - és mi van, ha egy afféle kalitkába zárt kanárit választanak ki, mint Blanche? Valószínűleg, nem törődne vele, remek, van egy-két új képessége és túlélt egy rémálmot, na és? Nem az ő dolga, gyengének érzi magát és félti a tökéletes életét, amiben eddig létezett. Ámde, piszkálják a csőrét a történtek, ezért eljár este otthonról azt bemagyarázva magának, hogy levegőzik, kikapcsolódik... csakhogy közben igazából kíváncsi az éj teremtményeire, de fogalma sincs, hol kellene őket keresni. Se arról, hogy vannak-e rajta kívül más vadászok.

Ekkor jött a képbe Anton.

Életében nem futott még össze velük, így nagyon meglepődött, amikor egyszercsak elcsábították, átbillentették egy bizonyos határon - a szerelmen - és ténylegesen megszívták. Ezért rakta fel a stigmát, mintegy ösztönös, tudatalatti cselekményként, hogy ő gonosz, kegyetlen, segíteni kell a többieknek megtalálni. Csakhogy milyen többieknek? Az eset után hiába nézett utána minden ismeretségén keresztül a természetfelettieknek, sehol sem talált gyanúsat, kivéve, az emlegetett táncpartnerét. Anton iránt pedig gyengéd érzelmeket táplál, ha élhetünk ezzel a szóval - túl nagy a modora, és függ az erélyes férfiaktól - mindeközben kétségek között tengődik, hogy helyes-e amit csinál.

Kétség kétség kétség. És addig nem fog sehova tartozni, ameddig valamelyik fél nem veszi őt kezelésbe.

Szóval, nála ez a koncepció

Vasorrú Banya írta:Mondtam nincs vele semmi bajom... csakhogy egy vadászt hoztál és nem egy embert. A vadász VALAMI a "lények" közt. Vagyis ha tudom hogy valami vagyok még pedig más és különlges, mert egy vadász az különleges... akkor keresem az okot és nem várom meg hogy valaki bábként használjonm ert lehet hogy pont az fog felhasználni aki az ellenség...Örülök hogy Anton nem tett ghoullá
Tényleg aggódom... Kedvelem a kis Blanchet.. S bár a szívem nem dobog mert valahol mélyen vámpírikus lény vagyok s ezért ellenségnek kéne lennem valszeg ha vámpírként kéne egy másik lénytől megóvni akkor megtenném...
S hidd el nem kell világmegváltónak lenned csak szeretnék látni némi kezdeményezést...
Beleszerett Antonba? Miért nem fürkészi a titkát? Miért nem akarj akideríteni hogy vajh más vámpír is ezt hozná e ki belőle...mi a célja a megteremtőjének vele? Ha egy szerelmes vadászt teremtett akkor vajh a fajba szerelmes vagy csak Anton az egyetlen ? S miért hagyta el ha szereti? Egy vámpír vonzalma más misztikusabb mint gy emberé. Ha avámpír úgy akarja márpedig a vérszívók unatkozó lények és bizony játszanak az emberekkel akkor a vonzalom fájóvá válik és ahalandó keresni kezdi őt. Annyi de annyi lehetőség van és néha úgy érzem csak sodródsz s ezt fáj látnom...düh ébred bennem ha valaki megragad és kihasznál majd...aztán eldob....
Nos csak ennyi Kedves kis Porcelánbaba !!! S ez most szeretet és nem gúny....