Régi könyvesbolt

by Vendég Vas. Május 24, 2009 3:38 pm

Elfeledett régi bolt magasodott előttem, egyből beleszerettem.
Kis restaurálással megnyithatom 12. könyvesboltomat is.
286 évemmel ez a hobbi a legmegfelelőbb számomra, imádok olvasni és szeretem ezt átragasztani másokra.
Mikor 1-1 régi könyv a kezembe kerül lefújom a port a tetejükről s izgalommal lapozgatni kezdem, megbecsülöm állapotukat korukat s értéküket.
Vagyonomat eme hobbiból szereztem, nem sok de elég a jóléthez.
A bolt, melyet megnyitottam 2 szintes, alul maga a bolt foglalt helyet, fent az emeleten a dolgozó szobám, nagyító restauráló asztalom, melyen könyvkupacok álltak.
Emellett volt egy alvó szoba is, innen egy fürdőszoba nyílt wc-vel.
Szép nagy golyóálló ablak nézett le innen az utcára.
Alul az eladói részben sok könyv sziget foglalta el a tágas teret, a falak mentén végig könyvespolcok.
Az ajtóhoz közel az új bestseller könyvek álltak, s beljebb a lépcső felé egyre régebbi darabok kaptak helyet. Az utolsó polcokon már antik darabok s a legértékesebb, több ezer dolláros példányok már vitrinben foglaltak helyet. Természetesen varázslatokkal védve.
A boltban voltak olvasó sarkok és bőr antik fotelek olvasó lámpákkal.
Hátul volt egy hátsó ajtó, mögötte letakarva a robogóm, óvintézkedés gyanánt.
A bejárat szépen kifaragott díszes ajtó volt nyitva felirattal több nyelvel kipótolva, ha megfordítottam természetesen ott volt a zárva is.
Volt egy csengő, ha kinyitották az ajtót és én fent voltam az emeleten.
Videokamerával védtem a boltot alul, de ha sok volt a munka - amiért hálás szoktam lenni hisz imádok itt dolgozni -, akkor felvettem egy kisegítőt.
Jelenleg is keresek egy munkaerőt.
Az üzlet előtt volt egy 3 férőhelyes parkoló, ott állt a Land roverem.
A boltom mellett volt egy kis hangulatos kávézó, melynek gyakori vendége voltam. Az utca régi hangulatot árasztott, ezért úgy tűnt jó választás.

by Vendég Vas. Május 24, 2009 9:01 pm

Akadt egy kis elintéznivalója a városban, melyet személyesen tudott csak megtenni. Sajnos nem bízhatta rá Ninára, pedig mennyivel egyszerűbb lett volna. Szó ami szó, néha neki is ki kell mozdulnia egy kicsit. Nem intézhet el a titkárnője mindent nem igaz?
Ahogy az egyik régebbi utcán haladt az autójával, egy könyvesboltot vett észre. Először túlhajtott, de hirtelen ötlettől vezérelve visszafordult, és megállt a parkolóban. A sötétbordó sportkocsi elég szokatlan látványt nyújtott ezen az utcán. Nem volt túl gazdag rész.
Néhány percnyi szöszmötölés után, kezébe fogta táskáját, és kinyitotta az ajtót. Hosszú formás láb bukkant elő, magas tűsarkú cipőbe bújtatva, mely piros színű volt. Pár pillanattal később pedig gazdája is láthatóvá vált. Hosszú szőke haj, mely finoman omlott a vállakra és a hátra, elegáns, térdig érő fekete szoknya, mely fel volt hasítva, így minden lépésnél kibukkantak a combok, és piros selyem blúz, mély dekoltázzsal. Elragadó, és roppant feltűnő jelenség volt.
Hangos csattanással záródott be a kocsi ajtaja, és megnyomta a riasztó gombját. Ezután a bolt felé vette az irányt, és benyitott. Kopogó léptekkel indult meg a sorok között. Nem látott senkit, így nem is köszönt. Arra volt kíváncsi, hogy vajon a könyve, amit álnéven adott ki, itt is megtalálható e. Elmélázva sétált, és nézelődött össze vissza. Egészen tetszett neki az elrendezés, és ahogy beljebb haladt, régebbinél régebbi könyvekre bukkant. Talán még a vámpírokról is ír valamit... sőt... valami miatt úgy érezte, hogy ez egészen biztos. Majd talán megnézi, ha megtalálta azt, amit keresett. Meg-megállt megnézni egy-egy kötetet, majd tovább is indult.*

by **Jorma Magnus Alatalo** Vas. Május 24, 2009 9:20 pm

Egy parkolóban megállva kiszáll az Aston Martinból, és nagyot szippant a levegőből. Megigazítja öltönye alját, és nekivág a hívogató sötétségnek. Pár öreg ház mellett elhaladva együttérzően ráteszi oldalukra a kezét, és végigsimítva rajtuk elmereng a környék egyedi hangulatán. Az el-el haladó halandókra csak futó pillantásokat vet, saját sültbolond kelyhein kívül pillanatnyilag nincs szüksége más forrásokra. Rideg félmosolyra húzza a száját, zsebreteszi kezeit és- immár a járda másik szélén- tovább folytatja céltalan útját.
Pár percnyi séta után olyasmit lát meg, amit egy ilyen környéken nem igazán tudna elképzelni a teremtett lélek. Az elegáns, bordó autócsoda egy kopott üzlet előtt parkol. Nagyobb reklámot nem is lehetne csinálni az ódon kis boltnak. Kíváncsian közelebb lép, és szemügyre veszi a kocsit. Egy elismerő bólintással elraktározza emlékei között a szépséget, aztán úgy dönt, jobb nosztalgiázni, mint a jelenre koncentrálni. Az üzlet kívülről elnyerte a tetszését, régisége szimpátiát ébresztett Jormában. Pár lééssel az ajtónál terem, majd lassú mozdulattal belöki azt.
Belépve talán az arcára is kiül elégedettsége. Derűs hangon, ám elég halkan köszön, bár még senkit nem lát.
- Jó estét!
Tekintetét körbejáratja a helyiségen, de a magas polcok miatt nem tudja biztosan megállapítani, an-e valaki a boltban. Beljebb lép, és sétálni kezd a könyvek között. Gyermeki boldogsággal halad a régi, poros példányok felé, és izgatottan kezdi el szemügyre venni őket. Egészen belefeledkezik a csodálásukba, amikor cipő kopogását hallja meg valahonnan. Úgy tesz, mintha ez elkerülte volna a figyelmét, hiszen nem nagyon vágyik egy kehely társaságára. Csak lehunyja a szemét, és a saját ereiben folyó vitae-re koncentrál, hogy az idegent kizárhassa gondolataiból. Végül úgy dönt, veszélytelenül utánanézhet, ki is az illető. Pár polccal odébb látja meg sétálgatni a nőt. Ha felé nézne, lassan odabiccent neki, hogy a köszönés ne maradjon el, de nem mozdul el helyéről, és nem adja fel addigi tevékenységét.

by Vendég Vas. Május 24, 2009 9:41 pm

+Épp fent munkálkodtam mikor megzavart az ismerős csengettyű szólama.
Újabb vevők ma az elsők.
Épp Fadderól álmodoztam, ez így nem mehet tovább már már betegesen sokat gondolok rá, ez nem jó túl sebezhető leszek.
megigazítom öltönyömet és már szaladok le a lépcsőn, amikor meghallom a második csilingelést. Hm remélem busás üzlet köttetik.
Mikor leérek meglátok egy szőke bombázót igazán bájos teremtés és épp az én boltomban. Hm gyanúsan szép megpróbálom leellenőrizni de a tudata szilárd és nem enged magába. Nembaj előfordul.
A másik ifjú egy férfi volt fiatal de mégis volt valami öreg a tekintetében.
Nem tudom hová csöppentem de a tapasztalatom rosszat sejt.
Mindenesetre ezek csak sima vevők Erica miatt van ez az egész ő ültetett bogarat a fülembe. Még fenn kicsit megváltoztattam külsömet kicsit idősebnek barna kopaszodó ötvenesnek, és még szemüveget is felvettem.
- Jó estét! + Köszöntem udvariasan a vásárlóknak.
- Esetleg segíthetek önöknek.
+Vártam a válaszra a két idegen összenézett, majd felém fordultak.
Hm hm mindketten a régi könyvek között voltak és meglepő modon hozzáértően szemlélődtek. pedig az ilyen elegáns jómódú fiatalok a bestsellereket keresik egy kis Eragon vagy épp Stefany Meyer iránt.
No de sebaj, izlések és pofonok.
A pult mögé áltam és vártam továbbra is, közben megláttam a bolt előtt egy gyönyörű sport kocsit, azthiszem megéri várnom.

by **Erica Fadde** Vas. Május 24, 2009 10:06 pm

Reggel, mikor felébredt, hiába kereste a házigazdát, helyette csak egy üzenetet talált a konyhában, amin elmagyarázta, hogy bement a könyvesboltjába, és ha a lány úgy gondolja, menjen el oda (mellékelve ott volt a cím is). Mivel nem szeret idegen helyen kutakodni, felkapta a derengő slusszkulcsot, pár eltévedés után kiment a házból, beült az autóba, és haza hajtott. Hétvége lévén munkája nem volt, de Aileent akkor is meg kellett vigasztalnia.
Otthon végül annyit pepecselt, hogy közben besötétedett odakint. Ezzel nem törődve ült be újra az Audiba, és egyenesen a megadott cím felé vette az irányt.
Most a sötét utcákon éppen egy parkolóhelyet keres. Mivel a bolt előtt egy hivalkodó sportkocsi már megállt, nem akarta oda leparkolni saját autóját, mert az igencsak tragacsnak nézett volna ki a másik mellett. Pár sarokkal odébb végül megáll, és kiszáll a kocsiból. Elsimítja dzsekijét, ami alatt ott rejtőzik a két pisztoly, aztán elindul visszafelé. Menet közben sietősre fogja a dolgot, hogy minél hamarabb odaérjen. A bejárat előtt vet még egy pillantást a sötétbordó autóra, és irigy fitymálással a boltra néz. Kívülről megítélve nem tévesztette el a helyet, de biztos csak akkor lehet a dolgában, ha be is megy.
Vesz egy mély levegőt, és benyit az üzletbe. A feje fölött megszólal a csengő, ő pedig reflexből odanéz. Ezután végigkémleli a helyiséget, aminek a másik végében észrevesz két alakot. Elindul a legközelebbi polcok mentén, és várja, hogy Nathaniel valahonnan előkerüljön. Nemsokára észreveszi, hogy a pult mögött áll valaki, már éppen elszégyellné magát, hogy nem vette észre a férfit, mikor jobban szemügyre veszi az ott álló alakot. Az idősödő ember láttán próbál visszaemlékezni, hogy mondott-e valamit a mágus az alkalmazottairól, de semmi nem ugrik be neki. Elborzadva fordul vissza abba az irányba, és hangtalanul formálja a szájával:
- Nathaniel?
Csodálkozó arcát igyekszik minél előbb eltüntetni a másik két alakra gondolva. Halkan megköszörüli a torkát, és arrébb sétál pár könyvespolccal. A férfinak most dolga van, ő pedig ráér... ha az ott egyáltalán tényleg Nathaniel. Ezen a képtelen ötleten rágódva lehuppan egy bőr karosszékbe, jó pár méterre a másik két vásárlótól, nem is figyelve arra, hogy azok mit csinálnak.

by Vendég Vas. Május 24, 2009 10:21 pm

Elmerülve nézelődik, miközben hall valamiféle kis csengettyűt. Felpillant egy percre, és meglát egy férfit belépni az üzletbe. Ismerős neki, esetleg már találkozhatott vele valahol, de nem venne rá mérget. Tekintetével követte még egy kis ideig, utána újra a könyvekre koncentrál. Sajnos már nem látja, hogy a másik biccentett neki, így nem tud neki köszönni.
Végig simít néhány könyv gerincén, orrába szívva az illatukat. Egészen jó kedve kerekedik. Ekkor szólítja meg őket egy idősödő férfi, Jess pedig felvont szemöldökkel fordul felé. Arcán mosoly jelenik meg, és barátságos, szépen csengő hangon szólal meg.
-Jó estét.-Lép felé pár lépést, hogy ne zavarja beszédével a másik vásárlót.-Talán segíthet. Egy újabb könyvet keresek. Orvosi.. Marianne Johnson írta. Esetleg tartanak itt belőle az üzletben?-Érdeklődik kíváncsian, hogy vajon árulják e a könyvét. Elvileg ilyen kis üzletekben is meg kellene, hogy találják. Talán szerencséje lesz, és valóban így van. Még mindig a férfit nézi kissé elmerengve, mikor meglát belépni egy fiatal nőt. Felé fordítja a tekintetét, és hallja szívének dobogását, és érzi vérének csábító illatát. A nyál összefut a szájában, mint ahogy a mondás szól, és vágyakozva pillant rá. Ma már magához vette a napi véradagját, de ettől függetlenül még felkeltette az érdeklődését. Nagyon nehezen bár, de elfordítja róla tekintetét, és mély barna szemeivel ismét a férfira fókuszál, akinek feltette az imént a kérdését. Enyhén oldalra billenti a fejét, és elmosolyodik.

by Vendég Vas. Május 24, 2009 10:40 pm

+Hm érdekes épp az aznapi bevételt számolgatom miközben meghallom a harmadik csilingelést.Fadde lép be, hopsz elis felejtettem nem tudja ki vagyok. Közben a csinos hölgy megkérdezi kapható e egy könyv. Szórakozottan válaszolok neki:
- Azt hiszem érkezett egy szállítmánnyal közép tájon baloldalt középső polc, nem rossz választás, ha szabad megjegyeznem.
+Miközben épp mozdulnék odavezetni a hölgyet meghallom Erica halk hangját amint a nevemen szólít.
Mit válaszoljak neki?! Ezen morfondírozok s közben nézem a második vásárlót ő úgy tűnik egyre beljebb megy a régi könyvek felé.
: - Pillanat Sonya, segítek a hölgynek és beszélhetünk. +Fordulok Fadde felé.
Mellettem a hölgy érdekesen elfordítva tartja a fejét és semmi kétség Sonyát pásztázza tekintetével. Hm felettébb érdekes de a nők már csak ilyenek.
Elindulok hát a vásárló társaságában a polc felé.
Érzek valami földöntúli illatot a nő felől jön gyönyörű édeskés, hm milyen érzéki.
Nem tudom mi van velem mostanában felébredt bennem a férfi azt hiszem.
Eléggé elkalandozok észre se veszem hogy a hölgy figyelmesen vizsgálgatja a számára érdekesnek vélt könyvet.
: - Nah megtalálta a könyvet ha megbocsát magára hagynám.
+Békésen elmosolyodok és Sonya felé indulok a másik bőr kanapéba huppanok mellé.
- Köszönöm hogy eljöttél elnézést. + Mutatok végig magamon + -Ez formaság, egyenlőre nem mehetünk az emeletre majd ha a vásárlók elmennek. de halgatlak minden simán ment reggel? Brajah?

by **Jorma Magnus Alatalo** Vas. Május 24, 2009 10:54 pm

Mikor a lépcsőn lejön az eladó, köszön neki, de nem megy oda segítségért. Neki egyenlőre elég, hogy nézelődik.
Hamarosan újra hallatszik az ajtó feletti csengő, és egy újabb vásárló lép be. Arra fordul, és szemügyre veszi az érkezőt. Egyetlen futó pillantásra futja csak, a nő már el is tűnik a polcok takarásában. Még egy halandó, de már megszokhatta volna. Kényszeríti magát, hogy ne pásztázzon abba az irányba, hanem tovább nézegesse a régi könyveket. Mikor meghallja az első nő kérdését, és hogy egy orvosi könyvet keres, rá emeli a tekintetét, és érdeklődve hallgatja a beszélgetést. A két alak elindul valamerre, még vár egy darabig, aztán leteszi a könyvet, és mikor látja, hogy az eladó másfelé veszi az irányt, elindul a nő felé. Megáll pár léésre tőle, szemügyre veszi a könyvet a kzében, aztán udvarias hangon megszólal.
- Jó estét. Elnézést a tolakodásért, csak hallottam, hogy ezt a könyvet keresi. Talán orvos?
Meg sem várja a választ, leemel a polcról gy másik példányt, felcsapja és lapozgatni kezdi.
- Nos, én az vagyok. Még nem hallottam erről a könyvről.
Csevegő hangnemét és jó modorát elővéve próbál jó benyomást kelteni, ha már egyszer szóbaállt az idegennel. Észreveszi, hogy érdekes módon a nő közelsége nincs rá olyan intenzív hatással, mint a másik volt, ha még csak távolról is. Szeme sarkából keresi a másik nőt, de innen nem látni sajnálatos módon. Visszaemeli a tekintetét a vele szemben állóra, és kezet nyújt.
- A nevem Blaise Ackart. Örülök, hogy megismerhetem.
Féloldalas mosoly jelenik meg az arcán, aztán vár, hogy kap-e választ.

by **Erica Fadde** Vas. Május 24, 2009 11:08 pm

A férfi mondatára csak bólint, aztán jobban szemügyre veszi az érdeklődő nőt. Csinos, mégis érez rajta valami különöset. Felvonja a szemöldökét, aztán halántékára szorítja két ujját, és a levegővételre koncentrál. Valahogy feszélyezve érzi magát, de az okát nem tudná megmondani, ezért betudja Nathaniel jelenlétének.
Amikor a mágus elindul felé, a másik vásárló is irányt vált, beveszi magát a polcok közé. Nem is foglalkozik vele, hanem a közeledőre néz. Sok furcsaságot látott már, de a férfi külső megváltozása eléggé összezavarja.
- Semmi gond, csak... furcsa... hogy az...- lejjebb veszi hangerejét, és úgy folytatja- álca mögött is te vagy.
Zavartan rázza meg a fejét, és próbálja az idegen arc helyére odaképzelni a nemrég megismert férfiét.
- Semmiség, hiszen megegyeztünk. És persze, első az üzlet, megértem. Igen, reggel minden rendben volt, megtaláltam az üzeneted, a kulcsokat. A ruhákat odatettem az ágyra, köszönöm... Brajah-val nem találkoztam össze, talán még aludt, nem tudom.
Elgondolkozva húzza el a száját, aztán abba az irányba néz, amerre a két alak eltűnt.
- Mindig ilyen emberek járnak ide? És mind ilyen sportkocsival jön?
Még mindig le van döbbenve, hogy valaki jobb autóval jött ide, mint ő. Ezt személyes sértésnek veszi, mert ha mással nem is, hát autóval szeret feltűnést kelteni.
- Egyébként szép hely. Olyan... otthonos, tényleg. És megvan a maga egyéni hangulata is.
Körbenéz a magas polcokon, aztán újra a férfire vándorol a tekintete.
- Ne haragudj, de ez borzalmas.
Elneveti magát, aztán gyorsan a szája elé kapja a kezét, hogy újabb kitörésével ne zavarja meg a két vevőt, nagy levegőket vesz, aztán kissé lehiggadva hátradől a fotelban. Émelyeg, és nehezen veszi a levegőt, úgyhogy lehunyja a szemét, és békés emlékeket idéz maga elé, hogy azok megnyugtassák.

by Vendég Vas. Május 24, 2009 11:30 pm

-Köszönöm nagyon kedves.-Követi a férfit a polcokhoz, ahol a könyvek találhatók. Rámosolyog még egyszer, aztán mikor távozik, még utána szól.-Persze semmi gond. Menjen csak.-Azzal már a kezébe is veszi a könyvét, immár nyomtatott kiadásban. A borító hátoldalán ott virít a képe. Elmélyülten tanulmányozza, aztán megérzi, hogy valaki mellette van. Érdeklődve emeli fel a tekintetét, és felméri a férfit.
-Jó estét.-Köszönti ő is illendően, bár neki inkább reggel van. Csak nemrég ébredt fel nappali alvásából.-Ugyan... nem tolakodás.-Legyint egyet, és elmosolyodik. Általában szeret barátságos, kihívó álcát felvenni. Szokásához híven most is ez történik.-Egyébként igen, orvos vagyok.-Helyesel, és még bólint is egyet, melynek következtében pár kósza tincs a szemébe lóg. Egy mozdulattal sepri őket félre, és belenéz a másik szemébe. Közben figyeli, ahogy lapozgatja. Kicsit talán meg is lepődik azon, hogy éppen egy kollégájába futott bele. Erre még szélesebb lesz a mosolya.
-Hát pedig nem rossz.-Mondja nemes egyszerűséggel, aztán ő is illendően a kezét nyújtja, és határozottan megszorítja.-J...-elharapja gyorsan a mondatot, hátha nem hallotta meg a férfi. Nem akarja az igazi nevét elmondani, de valamiért még mindig az a meggyőződése, hogy látta már valahol.-Marianne Johnson.-Mosolyodik el újra, immár viszonozva Blaise gesztusát.-Én is nagyon örvendek. Mondja csak kedves Blaise.-Jut eszébe egy nagyon is egyszerű, de logikus kérdés.-Milyen területen dolgozik? Ha szabad érdeklődni...-Mosolyog szerényen. Ma valahogy kényszert érez, hogy mindenki felé a jobb arcát mutassa.

by **Jorma Magnus Alatalo** Hétf. Május 25, 2009 4:21 pm

A nő válaszára elégedetten elmosolyodik, és önelégülten nyugtázza, hogy nem küldték el. Mikor kiderül, hogy ő is orvos, végigméri, nem nagyon nézte volna ki belőle, a kérdés is csak udvariasság volt.
- Ó, egy kolléga, nagyszerű.
A kijelentésre, miszerint a könyv nem rossz, csak aprót bólint, és gyors mozdulattal végiglapozza. Nem mintha ettől okosabb lenne, vagy bármit is látott volna belőle, de reméli, hogy legalább az érdeklődés halvány szikráját ki lehetett venni belőle.
A név hallatán dejá vu-ja lesz, és lassan rájön, hogy az előbb leemelt könyv borítóján látta ezt a nevet. Becsukja, és megnézi, hogy tényleg így van-e, aztán egy gyors pillantást vet a nőre, és meg is fordítja a könyvet, aminek a hátulján az idegen képe díszeleg.
- Hm... gratulálok.
Fagyos mosollyal toldja meg szavait, felismerve, hogy valószínűleg nem egy amatőrrel áll szemben.
- Ahhoz képest, hogy saját írás, az imént nem csinált neki túl nagy reklámot. De tudja mit... el fogom olvasni.
Még egy elismerő bólintást küld a nőnek, aztán visszacsúsztatja a könyvet, és megpróbálja megtalálni az eladót. Mivel annak láthatólag más dolga van éppen, neki viszont ideje mint a tenger, úgy dönt, mindenképp meg fogja várni, amíg az idősödő férfi végez.
Mikor kérdést intéznek felé, visszafordul Marianne felé és türelmesen várja, hogy az elmondja, mit akar tudni.
- Sebész vagyok.
Részletesebben nem taglalja foglalkozását, ha a nő véletlenül nem mozogna ezen a pályán, csak halálra untatná.
- És ön?
Türelmetlenül beleszagol a levegőbe, és vágyakozva gondol a két messzebb ülőre. Marianne valamiért nem vonzza annyira, mint a másik kettő, de ennek nem tulajdonít nagyobb jelentőséget.

by Vendég Kedd Május 26, 2009 10:06 pm

+Hm hm Fadde sose változik meg?! mindig mindent elviccel.
nem is tudom mit mondhatnék neki, hogy ez egy bolt amibe mindenféle szerzetek megjelennek?!
Nagyokat dobban a szívem, felgyorsul lelassul talán Erica okozza?!
Nem tudom felfogni de azt hiszem ez így nem mehet tovább.
- Igen előfordulnak ilyen vevők bár ritka az igaz.
- Nos köszönöm a véleményed szerény boltomról, bár valami nem tetszik ha nevetsz.
+Folyamatosan furcsa érzéseim vannak, és furcsa baljós előérzetem is feltámadt, ami eddig sose hagyott cserben.
- Sonya te nem érzel valami különlegeset a levegőben, vagy esetleg valami baljós előjel?
- Nem tudom felfogni de azóta érdekes érzéseim vannak mióta meghallottam az első csengést.
- Hm felettébb különös de nem fontos.
+Ismét rám tört az érzés, automatikusan a két vevőre siklott a tekintetem, de ők békésen diskuráltak valami könyvről, a férfi mintha engem keresett volna tekintetével, de meggondolta magát.
- Mesélj inkább mit tervezel ma éjjelre hol fogunk szimatolni?!
- Alíg várom, hogy elmeséld e város rejtett dolgait.
- Gondolok itt a vámpír vérfarkas rátára, pontosabban a természetfeletti jelenlétére.
- Mióta betettem a lábamat a városba igen sűrűn bizsereg a vészcsengőm!
- De nem csodálkozom ha olyan személyekbe akadok mint ön Ma petite.

by **Erica Fadde** Kedd Május 26, 2009 10:41 pm

Megjegyzés:

Egy előző példa alapján kiszámolva:
Alatalo vs. Fadde (természet megállapítása):
Modor 7 + Rászedés 2=9
Észlelés 8 + Figyelem 3=11
2. próba:
Intelligencia 7 + Rászedés 2=9
Intelligencia 7 + Figyelem 3=10
Kis különbség, "hagyományos úton" nem lepleződött le

Reeves vs. Fadde (ugyancsak természet vizsgálata):
Modor 9 + Irányítás 3=12
Észlelés 8 + Figyelem 3=11
2. próba:
Intelligencia 9 + Irányítás 3=12
Intelligencia 7 + Figyelem 3=10
"Hagyományos úton" sikertelenség.

A férfi kérdésére elgondolkozik. Igazából ha jobban eltöpreng, ilyen rosszullétet nem érezhetne egy mágus miatt, és eddig nem is érzett. Bal kezével int Nathanielnek, hogy várjon egy kicsit, és előredől a fotelben, hogy lássa a két vásárlót.
Semmi különöset nem vesz észre rajtuk, csak állnak és beszélgetnek. Mély levegőt vesz, és Második látását, és Felismerés adományát felhasználva körbetekint a helyiségen. A gonosz kisugárzástól, amit érzékel kis híján fotelostul borul hátra. Ahogy háta belefúródik a bútorba, ledöbbenve kapkodja a levegőt. Aztán erőt vesz magán, és még egyszer a két alak felé néz. Nincs kétsége... itt sok minden nagyon nincs rendben. Kikapcsolja képességeit, és próbál uralkodni magán.
Pár pillanat múlva a mellette ülő férfira néz, és lapos oldalpillantást vet a másik kettő felé, csak reméli, hogy a mágus érti majd a célzást. Ha nem, megvárja, amíg a két bajkeverő biztosan nem látja a mozdulatot, és nyaka előtt nagy lendülettel elhúzza hüvelykujját. Utána, mintha mi sem történt volna tovább beszél, hogy nehogy feltűnő legyen a nagy csend.
- Még nem tudom, esetleg valami bűnbarlangban, ott sokszor van kapás. Ha lesz pár nyugodt perc, mesélek is majd.
Nyugtalan pillantásokat vet a polcok felé, nem tudja eldönteni, hogy mitévő legyen. Szíve szerint támadna, de cseppet sem biztos benne, hogy a pisztolyok elegendőek lesznek ebben a helyzetben. Magában szitkozódik, amiért tőreit otthon hagyta.
-Hát, úgy néz ki az a vészcsengő még nem rozsdált be...
Az utolsó mondathoz nem fűz kommentárt, csak magában mosolyog egyet, pár pillanatra megfeledkezve a helyzet súlyosságáról.
- Nos... szerinted mi tévők legyünk?
Készen a felpattanásra megmarkolja a fotel karfáit, és megfeszíti lábait, ha esetleg lebuktak volna a két vendég előtt.

by **Dominique Chabrol** Szer. Május 27, 2009 11:15 am

Elgondolkodva üldögél David mögött és az utcára szegezi a tekintetét. Már régen jártak erre. Új üzletek, színes portálok, egy teaház gey virágbolt, de lám trafik szinte évszázadosnak mondható. S a sarkon a kocsma is időtlennek jósolható, a kihaló törzsvendégek helyére újak lépnek... friss májjal aránylag egészségesnek mondható szervezettel. Aztán rövid idő és a világ megszűnik számukra az alkohol mámorban....

Az emberi természetről gondolkodik. Önirónikusan mosolyodik el. Ő legalább eldönthette hogy "meghal" s a külső szemlélő számára mindene tökéletes állapotban maradt meg. Ha szerencsés évszázadokon át figyelhetia változásokat....

S lám valóban még egy újdonsága a kerületnek.
A könyvesbolt.
Már külsőre sem átlagos. A virágbolt és a teázó legfeljebb csak vadászterület, de a könyvesbolt... nos a könyvek még kötik erősen. Az emberség a nyugalom az elvonultság.. Hirtelen ötlettől vezérelve előre hajol.
- David álljon meg kérem ! Bemegyek a könyvesboltba, úgyis tudom hogy Ameli egy egész listát adott a kamra feltöltését célozta meg - mosolyodik el. A könyvek gondolatára jókedve kerekedik.
- Úgy nagyjából két óra múlva jöjjön vissza értem ... ha késik sem gond. - ezzel kiszáll a járda mellé simult limuzinból. A sofőr elhajt és Dominique ösztönösen körülnéz. Majd benyit az apró csengőt megszólaltató ajtón.
Érzékeny szaglását rögtön megrohanják az illatok. Nyomdafesték, friss kötésenyv, ragasztó kipárolgása, de még valami ... a régmult idők ódon illata mellett az állag óvó készítmények szaga is. Különleges élményre készül. Talán kézbevesz ha lehet pár kódexet fóliánst (a portálon kirakott tábla szerint ilyet is talál a komoly érdeklődő) furcsa agondolat hogy így közelebb lehet atyjához az évszázados vámpírhoz. Sosem vallaná be nyiltan, de hiányzik neki.

Belép és körülnéz. Az új könyvek nem érdeklik. A boltocska hátsó része vonza.
A pihenő olvasó területen ketten ülnek. Egy nő és egy férfi beszélget. Se eladót se tulajdonost nem lát hát vélhetőleg kettejük közül kerül ki, hiszen egyik kezében sincs könyv.
- Jó estét ! - bólint illendően, hangja udvarias. Majd elindul beljebb. Mindig önálló lény volt, szerette ő maga felfedezni a lehetőségeket. A sorok közt megpillantja a vitrineket. Arra felé indul. Hökkenten torpan meg. Két testvér ácsorog egy újdonságokat hírdető polc előtt.
Jessica és Jorma...nocsak szalad fel a szemöldöke. Láthatóan elmélyülten beszélgetnek, nem megy oda. Kerülő uton áll meg a vitrinek előtt s belemélyed a gót betűk cirkalmaiba. Keresi azt a kötetet ami megdobogtatnáa szívét és amit elvihetne atyja könyvtárába hogy lássa visszavárta őt s nem feledkezett meg a tanításáról....
A vitrin üvegfelületén figyeli a háta mögött zajló eseményeket, sosem lehet elég óvatos...a vámpír....

by Vendég Szer. Május 27, 2009 3:22 pm

-Köszönöm.-*Fogadja kedves mosollyal a gratulációt. Minek reklámozzam? Vannak erre embereim fizetve, én csak kíváncsiskodni jöttem be. Amúgy sem szeretem túlzottan a feltűnést.-*Magyarázza a férfinak. Hát igen, ez bizony vámpírlétéből jön.
Nem tulajdonít túl sok figyelmet a két halandónak, most nagyon jól elbeszélget. Mikor elhangzik a kérdés, amit legyünk őszinték már várt, akkor belenéz a vámpír szemébe.*
-Én is sebész vagyok.-*Mondja nemes egyszerűséggel, majd elmosolyodik.*-Plasztikai sebész. Esetleg dolgozik is valami klinikán, vagy ilyesmi?
*Érdeklődik, aztán nyílik az ajtó, mely felé odafordítja a tekintetét, és Dominique-ot látja belépni rajta. Kissé felvonja a szemöldökét, és odaköszönne ő neki, de hirtelen eltűnik a szeme elől. Nem is törődik vele utána, majd ha szeretne váltani néhány szót velük, akkor biztosan odafog menni. Hiszen elég határozott nőnek ismerte meg, nem pedig olyannak, aki nem mer odamenni hozzájuk.
Tekintetét ismét a férfira szegezte, aki ott állt mellette, miközben a kezében tartott könyvet visszarakta a polcra. Azon kezdett el morfondírozni, hogy esetleg kereshetne valami régebbi könyvet, amit elolvashat. Hiszen nagyon szerette ezt az elfoglaltságot, és valljuk be itt volt sok-sok érdekes könyv, bőven lehetett válogatni. Talán nem is egyet fog venni, hanem kettőt, esetleg hármat is. Nem volt kedve ma semmihez sem. Se a klinikára bemenni, se otthon ülni, talán egy jó olvasmányos iromány elterelni a figyelmét, és szórakoztatná kellőképp.
Ismét a férfira emelte a tekintetét, és várta a régebben feltett kérdésére a választ. Igaz, hogy néhány pillanatig elkalandoztak a gondolatai, de oda tudott figyelni rá, még így is. Az is érdekelte, hogy vajon Dominique hogy hogy betért ide. Úgy látszik, ma mindenkinek megakad a szeme a kis bolton.*

by **Jorma Magnus Alatalo** Szer. Május 27, 2009 9:08 pm

Elgondolkozik a nő álláspontjá, aztán lassan bólint. Igaz, ha van reklámkampány eredetileg is, minek hirdesse még ő is...
- Megértem. A feltűnést én se mszeretem igazán.
Meglepetten bólint, mikor fény derül a nő szakterületére, hirtelen túl sok közös vonást vél felfedezni kettejük között, és ez nagyon nem tetszik neki.
- Én idegsebész vagyok, agy- és gerinc egyaránt. És igen, a belvárosi magánklinikán dolgozom. De nem is vágyok többre, ez éppen elegendő.
+ Majd pár év múlva kerítek egy jobbat, ha kell.
Elmosolyodik. Hirtelen megrohanják emlékei, még az Amerikában töltött időről, és már éppen elkezdene nosztalgiázni - ami nála egyébként is ritkaságszámba megy - egy gyors gondolattal kisöpri magából a többit, és újra a nőre figyel.
Ekkor azonban nyílik az ajtó, és belép rajta egy újabb látogató. Jorma végignéz rajta, tüzetesen átvizsgálja pillantásával, de nemhogy vágyat nem érez a vére iránt, még a vérét sem érzi. Kezd gyanút fogni a két nőt illetően, de már megtanulta, hogy nem minden az, aminek látszik. Jelenés diszciplínáját használja, és az Auralátás-sal tekint végig a társaságon.
A látottak:
Jess és Dominique aurájának kavargó színei felett egyéteműen megállapítható azoknak halványsága (sápadtsága), és kiegyensúlyozott felszíni érzelmeik miatt Jormában nem marad kétség őket illetően.
Ericára pillantva hasonló, sápadt aurát észlel, ami egy pillanatra elbizonytalanítja. Körülötte azonban ott örvénylik a félelem, olyan intenzíven és hevesen, hogy Jorma nem tudja eldönteni, mit is gondoljon. Zavaró tényező, hogy a lány igenis kívánatos illatú, ami inkább emberré teszi a szemében, így viszont nem tudja hova tenni az őt körülörvénylő sápadt színkavalkádot.
Nathaniel kirobbanó, energiáktól duzzadó aurájához hasonlót még nem látott, csupán mesterétől hallott hasonlókat. A férfi igen változatos színekből (érzelemhullámokból és örvényekből) összeálló, már-már kápráztatóan változékony és energiahullámoktól szinte szétesni látszó aurája csakis mágusé lehet, de Jorma nem az a fajta, aki szeret ilyen rossz híreket elsőre levonni, úgyhogy visszahúzódik, és immár normális látását visszanyerve szeme sarkából vet egy pillantást a furcsa beszélgetőkre.
Ha megérzése a férfiról igaznak bizonyulna, még mindig ott van számbeli fölényük, bár azt, hogy négyen, vagy csupán hárman vannak, nem tudja biztosan megmondani. Elnéz Dominique felé, aztán visszafordul Jesshez.
- Szépen összegyűltünk... vajon itt mindig ekkora a forgalom?

by Vendég Szer. Jún. 03, 2009 10:43 pm

ELMÉLETI SÍK KIDOLGOZÁS ALATT CSÜTÖRTÖK ESTE RITUÁLÉK BELE SZŐVE

Faddenak megerősítem tudat pajzsát az elméjét védelmezem tudattal és Erő szférával a fizikai támadások ellen létrehozok egy közepes erősségű aurát neki, elvileg erre képes vagyok 4-es szintű adeptusal, valamint Élet szférával a gyorsaságán és reakció idején is növelek.
Erica Fadde alap tulajdonságok:
Ügyesség: 6
Gyorsaság: 7
Intelligencia: 7
Állóképesség: 6
Akaraterő: 6
Lőszereit anyag szférával megerősítem és Erő valamint Élet szférával altató hatást kölcsönzök nekik.
Brajah Tentraue alap adatai:
Ügyesség: 6
Gyorsaság: 7
Intelligencia: 7
Állóképesség: 4
Akaraterő: 4
Góc 3. szint
Intelligencia 7 Észlelés 7 Lélekjelenlét/Akaraterő 8 Rászedés 3 Jelenlét 2 Dominique Chabrol

Intelligencia:9 Akaraterő:6 Észlelés:5 szint Jessica Reeves

Jorma Magnus Alatalo

Éberség 2 Álcázás 1 Intelligencia: 7 Észlelés: 7 Akaraterő: 6

Nathaniel Damies: Intelligencia: 9 VS. Jorma7
Észlelés: 7 =7
Akaraterő: 6 =6
Rászedés 4. szint *2= 8 nyertem tudattal befolyásolhatóm akaraterejét megtöröm
Szférák:
Erők 4-Adeptus
Tudat 4-Adeptus
Élet 4-Adeptus
Anyag 3-Formabontó

nathaniel VS Dominiq
Inteligencia 9- 7
Észlelés: 7 - 7
Akaraterő: 6-8
Rászedés 4.-3 elvileg tudattal mint adeprus megtudnám törni de jorma meggyengít ezért őt élet adeptussal befolyásolom, azaz a kedély álapotát hormonokkal megváltoztatom és utána a tudattal megerősítve rászedem

Nathaniel VS Jessica
Inteligencia 9- 9
Észlelés: 7 - 5
Akaraterő: 6-6
Rászedés 4-0 Tudattal ismét megtöröm de besegítek Élettel lásd. Dominiq és kis erőkel megtámadom éles fájdalmat okozva.
Ekkora szintű erőt pedig elvileg nem lennék képes felhasználni de 4.-es szintű góccal rendelkezem mely hatalmas mágiát mozgósít számomra aha hozzá nyúlok.
Valamint Avatar 2-es szintű +4 Kvinteszencia felszabadítható.

by Vendég Szer. Jún. 03, 2009 10:56 pm

+Elgondolkodom azokon amiket fadde az imént értésemre próbált adni, csúnyán belenézek a tudatába és ott látom amit ő látott, gyorsan kell cselekednem.
-Semmi gond Sonya értem, várjunk picit míg Brajah megérkezik már figyelmeztetem is.
+És valóban miközben Ericának elmondtam ezt Tudat szférámmal kapcsolatba léptem brajahal: -GYORSAN SIESS NAGY BULI A BOLTOMBAN.
-Nos maradjunk higgadtak amíg lehet.
Egyenlőre azt hiszem nem támadó jelleggel jöttek, de ne aggódj máris kidolgoztam a tervet.
+Ezeket az információkat az agyába vetítettem és tervemet képek formájába Tudat szférával közvetítettem.
Miközben mi mélyen gondolkoztunk és latolgattuk esélyeinket megszólalt a csengő immár negyed szer, ismét egy szép nő jött be hasonló ahhoz aki már a könyvesboltban tartózkodott, és ő neki is furcsa kisugárzása volt.
"Hm jobb lesz oda figyelni Erica" megint csak az elméjéhez szóltam.
"Engedd meg hogy pajzsot bocsássak elmédre valamint lőszereid felspékeljem.
Nem utolsó sorban egy kisebb aurát tehessek rád, + gyorsaságodon is növelnék.
Azonnal megszabadítalak ezektől ha elmúlik a vész"
Eléggé ideges voltam de mivel Tudatom ilyenkor is tiszta tud maradni ez hamar elmúlt s a helyébe a latolgatások mezsgyéjének legmélyére léptem 3VS2 egyenlőre vámpír mind. Remélem nincsenek a közelben többen.
" Fadde vannak meglepetéseim ne aggódj nem vesztünk el teljesen maximum menekülünk." Azzal megmutattam neki gócomról az emlékezeteimet és, hogy veszély esetén hatalmas erőt szabadíthatók fel belőle.
+Probáltam teljes mértékben általánosan viselkedni s arcomra megnyugtató mosolyt varázsoltam, majd az új hölgy felé néztem és felé indultam mikor végre utolértem, ráköszöntem:
-Jónapot hölgyem elnézést az imént elmerültem a régi ismerősömmel való beszélgetésbe, esetleg segíthetek valamiben?
+Közben Faddet tudatban nyugtattam éreztem kicsattanó dühét kicsit befolyásoltam szívverésének ritmusát Élet szférával és Tudatának dühét is magamra hárítottam, ezáltal picit megnyugtatva. Szemem sarkából figyeltem a két másik vendéget, nehogy meglepetés érjen. Bár mindenképp szeretnék békés megoldást. Beszélni szeretnék a városbeli vámpírokkal de ha kell erőszakot alkalmazok.

by **Brajah Tentraue** Szer. Jún. 03, 2009 11:20 pm

Elméjébe magas frekvenciájú üzenet érkezik. Amint megkapta az üzenetet a belvárosból a kis bolt felé vette az irányt a kicsike mustangjával...Alig tellett pár percbe már az épület előtt találta magát s benézett a rácsozott üvegen.
Nem látott egyebet mint egy szőke hölgyet aki éppen Nathaniellel beszélt mögötte Sonya állt.
Kicsit komótosabb módon benyitott az üzlethelységbe,s felhívta Nathaniel-t a galériára.Átadta a mestere botját neki.
- Szia Nathaniel! Itt a botod,gondoltam rád ezért elhoztam.Ha segítség kell akkor csak szólj. Elég gyanús nekem a szőke csaj...

by **Erica Fadde** Szer. Jún. 03, 2009 11:22 pm

Mikor elméjén nyomást érez, automatikusan összerezzen és védelmére koncentrál, de mikor megérti, hogy Nathaniel akar neki üzenni, megnyitja gondolatait, remélve, hogy ezzel nem ásta meg a sírját.
Szeme sarkából a két beszélgetőt figyeli, és lassan bólint. Nem tudja, a férfi honnan következtet a 'békés' szándékokra, de egyenlőre nem támadnak, és ez jó jelnek fogható fel.
A mágus tervét figyelve akaratlanul is felszalad a szemöldöke, és kíváncsian mered az idegenekre, latolgatva, hogy vajon sikerrel járhat-e a terv. Közben megszólal a csengő, és újabb nő érkezik. Furcsállja, de mintha ismerős lenne neki... valahol már biztosan látta. Akárhogy is erőlködik, nem jut eszébe semmi, amibe kapaszkodhatna. Elszakítja tekintetét az érkezőről, és újra a mágus őrült, de talán életmentő ötleteit hallgatja.
+ Hogy mit csinálsz?!
Felháborodásában olyan erősen gondol ezekre, hogy a férfi ordításnak is felfoghatja. Elborzad a gondolattól, hogy idegen erők manipulálják bárhogyan is, ha nem is ártó szándékúak. Pár pillanatig gondolkozik, mi a rosszabb, aztán lehiggad kissé.
+ Sajnálom... jól van, ha nagyon muszáj...
Mély levegőt vesz, és lassan kifújja. Nathaniel közben feláll mellőle. Úgy érzi, lassan elszivárog dühe és felindulása, lenyugszik és kitisztulnak a gondolatai. A hirtelen változásra megkönnyebbülve hátradől, és figyel, hátha történik valami, ami gyors választ igényel.
Közben újra hallatszik a csengő, és Brajah lép be az ajtón. Elhívja a férfit, és beszélni kezdenek valamit. Erica próbál nem oda figyelni, pedig eléggé fúrja az oldalát, miről lehet ilyenkor csevegni.

by Vendég Csüt. Jún. 04, 2009 1:42 pm

-Nekem van egy saját magánklinikám és ott dolgozom. Afféle pihenőközpont szerű létesítmény.-Magyarázza a vele szemben álló férfinek. Amint elhangzik a kérdés, kissé elgondolkozva felvonja a szemöldökét, majd megszólal.-Hm... nem is tudom. Nem annyira tetszik nekem ez a nagy nyüzsgés, főleg ahhoz képest, hogy először járok itt, és hát valljuk be meglepő, egy ilyen kis elhagyatott boltban. Valami nem stimmel...-Húzza össze a szemét, hátrasandítva a férfi válla fölött, egyenesen a tulajdonos és beszélgetőpartnere felé.
Aztán éles fájdalmat érez, és hirtelen nem tudja mit is tegyen. Felszisszen a belé hasító érzéstől, és kicsit hátra is tántorodik, összehúzva magát, körül kulcsolva testét a kezeivel. Az amúgy erős nő, furcsa látványt nyújthat így. Aztán abba marad, és hirtelen ismét megszólal a csengőt, mire ő az ajtó felé sandít, és egy újabb férfi lép be. Gyorsan elsietnek a tulajjal, amit gyanakodva figyel, de nem szól semmit. Nem is tudja, hogy igazán mire gyanakszik, csupán..rossz érzése támadt.
-Nekem határozottan nincs ínyemre, hogy ennyien vannak itt. Túl nagy lett a forgalom, mióta itt vagyunk. Mit gondol?-Néz bele a férfi szemeibe kérdőn, de nem is tudja, hogy mit vár tőle. Egyszerűen csak kíváncsi, hogy ő mit gondol erről, és eszébe sem jut, hogy azon aggódjon, elmondta neki a véleményét. Hiszen normális embernek hol lenne ez gyanús? Csak egy jól menő üzlet, és ennyi az egész.

by **Brajah Tentraue** Csüt. Jún. 04, 2009 2:06 pm

Látja hogy a nőbe fájdalom nyilallt.
Értetlenkedve néz végig Fadde auráján...Megváltozott a színe. Tegnap este még kék színű volt most sötétebb zöld lett.
Ismét a szőke nőre néz.De nem volt ideje gondolkodni a személyén. Ezt az üzenetsort kapta
- Brajah figyelj a csajra elég veszélyes lehet ránk nézve...Vámpír,de gondolom már rájöttél.A férfi is az feltehetőleg.
Egy pillanatra haboz aztán végiggondolja hogy mit tehet ilyen helyzetbe.
Már volt része hasonló harci jelenetekbe,de ez egészen más volt. Ott emberek ellen harcolt
- Nathaniel.........
Szólalt meg de nem fejezte be mert megint üzenetet kapott
- Brajah, most muszáj lesz telepatikusan beszélnünk.Csak ami fontos mert legyengíthet...Tudod hogy ez is energiát vesz igénybe.
Megértette amit mondott barátja.S átgondolta hogy készülhetne a küzdelemre, ami még nem volt biztos hogy bekövetkezik.............

by **Brajah Tentraue** Csüt. Jún. 04, 2009 9:50 pm

hozzászólás áthelyetzve.

by Vendég Pént. Jún. 05, 2009 1:18 pm

Brajahra néztem, s elgondolkodtam. Fel kell készülnöm a mágiákra pragmatikával. Először is odamentem egy magas, fiókos szekrényhez, kihúzogattam a fiókokat, s megtaláltam, amit kerestem, kémcsöveket, denevérvért, füstölőket s nemutolsósorban három vaskos könyvet. Brajah felé fordultam s mielőtt még kérdezett volna, már válaszoltam is.
- Fel kell készülnünk, segíts megerősíteni a varázslataimat.
Meggyújtottam a füstölőket, s halk, monoton, ősi kántálásba kezdtem.
- Metodis niomir, vatu haluba muhatara. Óh, mennyei szent Gaia, kérlek adj erőt és formát varázslataimnak.
Közben pentagrammát rajzoltam magam és Brajah köré a denevérvérrel. Persze egy pillanatra sem hagytam abba a mormolást, s éreztem amint a mágia energiahullámokban tör rám. Megfogtam tanítványom kezét, tudatomat kitártam s hagytam hogy gondolataim keresztül-kasul járjanak közte és köztem, ráébresztettem képekkel, mit szeretnék véghezvinni.
Mivel Tudat szférám megengedte, három dolgot műveltem egyszerre, felszabadítottam gócom energiáját, s megcsapoltam, közben rituális hajlongásokkal, kántálással, mellyel Gaiát istenítettem, elkészítettem egy tökéletes tár golyót, felhasználva én és Tentraue tudását, a belőlem kiáramló erővel adtam neki formát. A kémcsövekben lévő anyagokból altatót készítettem, s ezt is a lőszerekhez ötvöztem, ügyelve, hogy egy vámpírt is elaltassanak. Eközben tudatomat Fadde felé irányítottam, s hozzá is beszéltem.
+ Ne ijedj meg, most erős mágiát fogsz érezni, mely szétárad benne,d s megerősíti tudatod védelmét, s védő aurát von köréd, valamint gyorsaságodat is megnövelem.
- Oh, hatalmas Gaia, ne hagyj még el, segíts nekem az ősi elemek megzabolázásában, és éltető tüzeddel védj meg engem, tanítványom és Sonya testét a fizikai támadásoktól, s hatalmas szeleiddel taszítsd el támadóinkat tőlünk.
Amint e kérést elmondtam az ősi nyelven, megcsappant mágiám és megrogytam de gócom és Brajah ereje egy pillanatra vöröses-kék fényt árasztott. Innen tudtam: az aura megvan.
Még messze volt a cél, de nem hagyhattam abba, tudatban második kántálásomba kezdtem a tudat ősi megalkotójához, I. Mateuszhoz, aki taníttatásom szerint formába öntötte az első önálló létrehozott tudatot, imám így hangzott:
- Elsők legelsője, a tudat megalkotója, adj most erőt nekem, hogy e három éjjeli teremtmény tudatába férkőzhessek ma ha arra szükségem lessz. Hogy elérjem célomat.
Éreztem, amint Brajah ereje átáramlik belém, s gócom megint energiát kölcsönöz nekem. Amint energiáim elhagyták testemet, éreztem, hogy ma ha szükséges használhatom eme mágiát.Magamhoz vettem mesterem botját s egy pentagrammát ábrázoló nyakláncot is, majd lassan elindultam a lépcső felé, Brajahval az oldalamon. Eközben egy pillanatra sem hagytam abba ősi kántálásomat.
Mivel eléggé le voltam már gyengülve, kezemben lévő botomból Tas energiához nyúltam. Tentraue fogta a karomat, s így haladtunk fokról fokra lefelé. - Nagyon lemerültem, ezért szükségem van még egy kis energiára tőled. De már csak egy utolsó mágiához.
Majd folytattam kántálásomat. Éreztem, hogy Tentraue mágiája megérint, s miután az enyémmel párosult, már bátran folytattam szent rituálémat. Fohászkodtam a tudat nagymesteréhez, hogy imáim utoljára meghallgattatásra kerüljenek. Csak annyit akartam elérni, hogy normális jó kisugárzásom legyen béke szándékkal. Épp ekkor értem le a lépcső aljára, éreztem, hogy minden tekintet rám szegeződik. Brajahnak tudatban közöltem, hogy vigye a különleges lőszert Sonyának.
Eközben Erő szférához folyamodtam, s botom valamint kezem ügyes mozgási rituáléjával a fényt egy pontba sűrítettem. A Nap ragyogásával villant fel kezemben a koncentrált energia, ezzel elérve, hogy minden szem rám szegeződjön. Majd így szóltam:
- Bocsássatok meg nekem vámpírok, hogy így letámadlak titeket. De beszélni szeretnék veletek, és féltem, hogy nem hallgatjátok meg szavaimat. Erőszak nélkül üljünk le, és próbáljuk megbeszélni, miért is török így rátok a könyv vásárlásotok közben. Ígérem, kérdéseitekre választ fogtok kapni.
Miután elhallgattam, vártam reakciójukra.

by **Brajah Tentraue** Pént. Jún. 05, 2009 1:37 pm

Átadta a lőszert Fadde-nak majd egy ideig még szemez a csajjal. A nő tekintetében értetlenséget lát, majd mikor felfogta Nathaniel szónoklatát , leültünk mellé a kanapéra. S Damies beszélni kezdett.............

by Ajánlott tartalom

Régi könyvesbolt

Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt

Re: Régi könyvesbolt